|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - a Die Welt cikke
|
München, 1989. november 29. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Nemzetközi sajtószemlénk második témája a vasárnap tartott népszavazás. A nyugatnémet Die Welt ismert Kelet-Európa szakértője, Karl Gustav Ströhm megállapítja, hogy a népszavazás eredménye szerint csalfának bizonyult a reformkommunista Pozsgay Imre azon reménye, hogy a korábbi állapotok bírálatával szerzett népszerűség könnyedén beemeli az államelnöki hivatalba. A cikk így folytatódik: - A parancsuralmi pártdiktatúrát elsőként szétfeszítő Pozsgayt honfitársai kritikusan szemlélik. Részint azért - és ez a magyarok túlnyomó többségének véleménye - mert reformok ide, reformok oda, ő mégiscsak kommunista, és ez a többség sem kommunizmust, sem szocializmust nem akar, elege volt mindkettőből. Mások azért szemlélik kritikusan - és ez a Kádár-rendszer haszonélvezőinek véleménye -, mert szerintük Pozsgay és a hasonló árulók csoportja fosztotta meg őket ideológiai, politikai otthonuktól. - Ugyancsak a Die Welt hasábjain hosszú interjú jelent meg, amelyet Karl Gustav Ströhm készített Antall Józseffel, a Demokrata Fórum elnökével. A nyugatnémet újságíró bevezetőjében azt írja, hogy az 57 éves magyar politikusnak jó esélye van arra, hogy a szabad választások után miniszterelnök legyen. Ströhm megállapítja: - A közvéleménykutatások szerint a Demokrata Fórum a szavazatok 40 százalékára számíthat a választásokon. Ezután Antall Józsefet idézi, aki pártját úgy jellemzi, hogy annak álláspontja a kereszténydemokrata áramlatok és a klasszikus magyar liberalizmus szintézise, amely magában foglalja a harmincas évek magyar népi mozgalmának hagyományait is. A liberális jogállam és a parlamentarizmus a Magyar Demokrata Fórum programja. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - a Die Welt cikke - 1. folyt.
|
Már az 1956-os népfelkelés idején felismerték, hogy Magyarországon szükség van egy erős középpárt megteremtésére - eképpen foglalja össze a nyugatnémet újságíró Antall József véleményét, majd szó szerint így idézi: - "Erős alapra van szükségünk, hogy felépítsük a jogállamot és a szociális piaci gazdaságot." - Antall József tudatában van annak, hogy ezt a meghatározást Ludwig Erhard nyugatnémet kereszténydemokrata közgazdásztól vette át. Elmondta a Die Welt munkatársának, hogy szoros kapcsolatai vannak az európai néppártokkal, közöttük a Nyugatnémet Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unióval. Visszatérve azután a gazdasági problémákra, Antall kifejtette, hogy nem sokat tart a megreformált szocializmusról. A Magyar Demokrata Fórum magántulajdonon alapuló gazdaságot kíván, de ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni, mert akkor az egész mostani gazdasági rendszer összeomlana. - Lépésről lépésre kell a magángazdaságot megteremteni a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben. A Magyar Demokrata Fórum elnöke elmondotta, hogy tisztában van azzal, milyen külső feltételei vannak a magyarországi változásoknak. A magyarországi kommunista mozgalmat úgy jellemezte, hogy az már többé nem egységes. Ha a Demokrata Fórum megnyerné a választást, illetve erős politikai pozícióba kerülne, nem lenne hajlandó bármiféle koalícióra. Arról lehetne szó, hogy a Honvédelmi Minisztériumot meghagynák a szocialisták kezében, de jó lenne, ha a honvédelem élén nem tábornok, hanem polgári személy állna. A Belügyminisztériumot és a Közlekedési Minisztériumot viszont semmi esetre sem engednék át az eddigi kommunistáknak. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - a Die Welt cikke - 2. folyt.
|
A továbbiakban arról beszélt, hogy óvatosak lesznek, nehogy a kommunisták elővegyék régi szalámitaktikájukat, azaz az ellenfél fokozatos megsemmisítésének módszerét. A Demokrata Fórum olyan koalícióban nem hajlandó részt venni, amelyben a másik fél kezében lennének az államhatalmat jelentő minisztériumok, ő pedig megkapná a népszerűtlen feladatokkal járó szociális kérdésekkel foglalkozó tárcákat. A magyar politika távoli célja az ország semlegessége - ehhez azonban Antall József hozzáfűzte: Magyarországnak semmi esetre sem szabadna szovjetellenes politikát folytatnia, mert egész egyszerűen az ország nincs olyan földrajzi helyzetben. - Kivonatosan ismertettük a Magyar Demokrata Fórum elnökével, Antall Józseffel készített interjút, amely a Die Weltben jelent meg. +++
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|