Rendszerváltás és az MTI

	Pető Iván a népszavazásról
-------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Hogyan látja a kérdést az a párt, amely tulajdonképpen megnyerte a választást? - Mai szerkesztőnk, Békés Erzsébet felhívta Pető Ivánt, hogy kikérje a szabaddemokraták véleményét: - Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivőjét arról kérdezem, hogy a vasárnapi népszavazás, mely mint országos népszavazás, a magyar nép történetében az első volt, milyen tanulságokkal és eredményekkel szolgált? - Az eredményekről először: a formális eredményekről, még mindig nincs végleges eredmény másfél nappal az urnák lezárása után. De azért nem hivatalos eredmény már van. Azt viszont nem nekem kell ismeretnem. A tényleges eredménye a dolognak, a mi véleményünk szerint - mármint a Szabad Demokraták Szöveetségének véleménye szerint - az, hogy tiszta az út az országgyűlési választásokig. Semmi olyasmi nincs már hátra, ami húzná az időt. A parlament a következő ülésen feloszlathatja önmagát, kiírhatja az országgyűlési választásokat március második felére, reálisan március 18 -ikára. Eredmény természetesen az is - és talán ezt kellett volna először említenem - nem ilyen közvetelenül megmutatkozó politikai eredmény, hogy megmutatta a magyar társadalom, hogy nem felel meg a valóságnak az a kép, hogy politikailag közömbös és nem kíván részt venni a sorsának formálásában, mert a többség egy ilyen meglehetősen bonyolult helyzetben, meglehetősen ellentmondásos álláspontok közepette is elment a népszavazásra és azt az álláspontot foglalta el, amit mi jónak gondoltunk. (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pető Iván a népszavazásról - 1. folyt.
Az első kérdés, a köztársasági elnök ügye, az egy igen bonyolult ügy volt, és még csak bonyolította, hogy a parlament az eredeti kérdést megváltoztatta, jobban mondva tulajdonképpen két kérdést tettek fel, egyetlen válaszadási lehetőséggel. Először inkább a három másik kérdésről beszélnék. Az mutatkozott meg - és ez egy hatalmas eredmény Kelet-Európában, mondhatni páratlan -, hogy csupán az érvényes szavazatok 5 százalékát kapta meg három olyan dologban a kommunista ideológia, ami alapvetően a kommunista ideológiát és az eddigi rendszert érinti: a munkahelyi pártszervezetek és a fegyveres párthadsereg ügye és a párt vagyoni privilégiuma ügyében összesen 5 százaléka az érvényes válaszadóknak - tehát alig 3 százaléka a szavazati joggal rendelkezőknek - kötelezte el magát a 40 évi fékező rendszer mellett. - A legkülönösebb kérdésben azonban egészen minimális volt a differencia: néhány tized százalékról van szó... - A köztársasági elnök ügyében úgy néz ki, hogy körülbelül hatezer választópolgár különböztethető meg, tehát mondott hatezerrel több igen szavazatot, mint nemet. Erre mondtam azt, hogy tulajdonképpen nagyon nehéz értékelni a dolgot. Hiszen az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy mikor legyen az elnökválasztás, az országgyűlési választások előtt, vagy után. A parlament kiegészítette magyarázattal, két magyarázatra hivatkozva egy szöveggel, és úgy fogalmazta át a kérdést, hogy mit akar a válaszadó: azt, hogy ő maga válassza az elnököt közvetlenül, vagy pedig a parlament? (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pető Iván a népszavazásról - 2. folyt.
Nem lehet tudni, hogy mit jelent pontosan ez a hatezer különbség. Erre mondtuk mi azt, hogy miután ilyen nagyon szoros az eredmény, miután nem lehet pontosan értékelni a válaszokat, egy biztos: hogy választani köztársasági elnököt az országgyűlési választások előtt már nem lehet, de ha a lakosság és a működő pártok ilyen alapvetőnek tartják a közvetlen elnökválasztást, akkor a parlamenti választások után ezt a rendelkezését a módosított alkotmánynak felül kell bírálni, és esetleg egy másfajta elnöki hatalommal, korlátozottabb elnöki hatalommal meg lehet gondolni, hogy közvetlenül választott köztársasági elnöke legyen Magyarországnak. - Nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, de ezen a legnagyobb ellenzéki szervezeten kívül jónéhány kisebb párt is a távolmaradás mellett döntött. Vajon ha az ő tagjaik eljönnek a szavazásra, nem billenhetett volna fel esetleg ez a nagyon kényes mérleg? Éppen annak a dolognak a javára, amit ők szerettek volna elérni. - Azt hiszem, hogy nem. Ez formálisan és hivatalosan csak a Demokrata Fórum szólította fel a társadalmat - nem is csak a tagjait - bojkottra. De vannak közvélemény-kutatások, amelyekből az derül ki, hogy a Fórum tagjainak hozzávetőlegesen 75 százaléka, tehát több mint 70 százaléka nem fogadott szót a Fórum útmutatásának, tehát elment választani... Azt hiszem, hogy nagyjából kiegyenlíti egymást a Fórum bojkottfelhívása nyomán a választásra, vagy népszavazásra elmentek, illetve az ennek nyomán otthon maradtak aránya. Tehát érdemi különbség azt hiszem nincs, ha nem mondják ki ezt a bojkottot. Tudniillik sokan vannak - ezt személyes tapasztalatból tudom - akik a bojkottfelhívás nyomán határozták el, hogy azért is elmennek a népszavazásra, mert a bojkottfelhívás indoklása és propagandája meglehetősen sok mindenki számára irritáló volt. (folyt.) 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pető Iván a népszavazásról - 3. folyt.
A politikainak tűnő érvekhez tudniillik olyan szlogenek társultak, mint az, hogy "aki magyar otthon marad", és a magyar társadalom jelentős része ezt azt hiszem, hogy rosszul fogadja. Ez nem egy olyan szlogen, amit a magyar társadalom barátsággal tudna kezelni. +++ 1989. november 28., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »