|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 26., vasárnap - Új magyar irodalom elnevezéssel mintegy harminc író platformot alakított az Írószövetség közgyűlésének vasárnapi, második munkanapján. A platformot a közgyűlés vége felé létrehozó írók - köztük Csordás Gábor, Esterházy Péter, Konrád György, Kodolányi Gyula, Jókai Anna - azzal indokolták lépésüket, hogy nem születtek a kétnapos tanácskozás folyamán olyan döntések, amelyek az Írószövetség munkáját, szemléletét és belső működési rendjét hozzáigazítanák a gyökeresen megváltozott társadalmi struktúrához. Álláspontjuk szerint, bár részben módosították az alapszabályt, a változtatások nem elégségesek. Véleményük szerint nem indítottak el közös gondolkodást azok a felszólalások sem, amelyek a kívánatos újfajta szemlélet és tevékenység elterjesztését javasolták, sőt sürgették.
Nem arról van szó, hogy szembefordul egy kisebb csoport a többségi véleménnyel - hangsúlyozta a kezdeményezés szószólójaként Csordás Gábor. Mint mondotta: ahhoz kerestek formát az írók, hogy kisebbségi véleményüket továbbra is fenntarthassák, azzal a szándékkal, hogy idővel megpróbálják meggyőzni a többséget a változások szükségességéről. A közgyűlésen ismertették a 71 tagú választmányban helyet kapott írók névsorát. (A választás már előző nap lezajlott.) A testületbe delegálták többek között Bertha Bulcsút, Cseres Tibort, Csoóri Sándort, Göncz Árpádot, Mészöly Miklóst, Tamás Menyhértet. Az alapszabály módosításának tárgyalásakor elsőként Fekete Gyula alelnök ismertette az alapszabály-előkészítő bizottság elképzeléseit. Kiemelte azokat a pontokat, amelyekben az új változat jelentősen eltér a most érvényben lévő dokumentumtól. A tervezet egyebek mellett kezdeményezi, hogy a szervezet Magyar Írószövetségre változtassa nevét; működését terjessze ki az egész világra, s ennek megfelelően fogadja tagjai közé a más országokban élő írókat is. Ezt a javaslatot elfogadták. Majd felmerült, hogy az eddigi író-főtitkár helyett gazdasági ügyekkel foglalkozó menedzser-főtitkárt válasszanak. Az ötletet azonban a szavazás során elvetették. Szó esett arról is, hogy esetleg az elnöki posztot megszüntetve, három társelnök irányítaná egyidőben a szövetség munkáját. (folyt.köv)
1989. november 26., vasárnap 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (2. rész)
|
E kérdésben végül úgy foglalt állást a testület, hogy megtartják az elnöki és a főtitkári posztot is. A választmány és a két fő tisztségviselő ,,közé,, pedig 12 tagú elnökséget jelölnek. Annak tagjait a választmány évente megújítja. Ezután több felszólaló kezdeményezésére abban döntöttek, hogy a szövetség nemzetiségi bizottságát és annak tevékenységét kettéválasztják: külön foglalkoznak majd a hazai és a hazánkon kívüli nemzetiségi kérdésekkel. Voksoltak arról is, hogy a jövőben a rendes, a rendkívüli és a pártoló tagság mellett tiszteletbeli tagjaik is lehetnek. Élénk vitát váltott ki a tagdíj kérdése. Olyan javaslat is elhangzott: a tagdíj függjön az írók keresetéről. Végül a mindenkire vonatkozó évi 300 forintban állapodtak meg. A továbbiakban Kiss Dénes javasolta, hogy az írószövetség alkosson valamiféle erkölcsi ajánlást - ha úgy tetszik, tízparancsolatot - a társadalom számára. Kocsis Rózsa azt indítványozta, hogy a szövetség kezdeményezze egy irodalmi jellegű közép-európai folyóirat létrejöttét, amely fórumává válhatna a térség irodalmának. Vujicsics Sztoján azoknak a nevében kért szót, akik a szövetségben a ,,kétnyelvűség átkával küszködnek,,. Örömmel fogadta a nemzetiségi bizottság kettéválását, de hozzáfűzte: nem szeretne ,,nemzetiségi gettót,, látni abban. Konrád György ésszerűtlennek ítélte azt a megosztást, hogy a fiatal írók nem az írószövetségben, hanem a József Attila Kör tagjaként tevékenykednek. Javasolta, fogadják a szövetségbe a teljes Kört, akár külön csorportként is. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a szövetség rendszeres író-olvasó találkozók szervezésével népszerűsítse a fiatal írókat. Szó esett még arról is, hogy a decentralizálás, a fővárostól való elszakadás jegyében létesítsenek megyei-városi irodalmi ösztöndíjakat. A Magyar Írószövetség kétnapos közgyűlésének zárásaként Cseres Tibor, a szervezet távozó elnöke mondott köszönetet a három éves tevékenysége idején kapott bizalomért. Kiemelte: nem fordult még elő az írószövetség történetében, hogy két államférfi - utalt az első nap megjelent Németh Miklós miniszterelnökre és Glatz Ferenc művelődési miniszterre - mindenben igazat adtak törekvéseiknek. Új korszak kezdődik ezzel; az együttműködésé - mondotta végül. A Magyar Írószövetség új elnökét és főtitkárát a közeljövőben jelöli ki a szervezet választmánya. (MTI)
1989. november 26., vasárnap 18:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|