|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A romániai menekültek lehetőségei
|
--------------------------------- München, 1989. november 18. (SZER, Világhíradó) - Ara Kovács Attila fest reális képet a romániai menekültek lehetőségeiről. - Akármerre járjon is az ember a magyar-román határszakaszon, mindenütt azt mondják neki, hogy menekültek áradata még az hidegebbre váltó időjárás ellenére sem csökken. Közel 200-an lépték át a határt a múlt héten is. Ami viszont igen figyelemreméltó és elgondolkodtató: döntő többségük immáron nem magyar, hanem román nemzetiségű. Természetesen sokan igen különféle szempontokból igyekeztek magyarázni e fordulatot. Azon alighanem a legreálisabb: a külföldi román nyelvű rádióadások közvetett hatását látni a tényben -, mely adások igen kedvező, ideális képet festenek a magyarországi fejleményekről, mintegy szembeállítva azokat a románai, egyre romló és egyre kilátástalanabb helyzettel. Az erdélyi magyarság viszont a magyarországi hivatalos hírforrásokból éppúgy, miként a nyugati magyar nyelvű információk alapján, sokkal árnyaltabb képet kap az itteni helyzetről, és az ellentmondások ismeretében módja van felmérni a nehézségek valódi nagyságát is. E nehézségek pedig a Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának októberi megnyitásával közel sem oldódtak meg. Bizonyos szempontból még halmozódtak is, minthogy a féllegális, de eddig tolerált Nyugatra távozást ezt követően már egyetlen úgynevezett harmadik ország sem tűri. Így aztán igen csak indokoltnak mondható a magyar hivatalos szervek azon döntése, amely - a választást persze a menekültekre bízva -, kettős elbánást ajánl fel minden ideérkezőnek. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon telepednek le, egyszerűsített, adminisztratív formában garantálják ezt a lehetőséget - megkerülve minden egyéb procedúrát, mely menekültté nyilvánításukkal együtt járna. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|