|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését, mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5. paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú. A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket. Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt megváltoztatta véleményét. Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben. Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (2. rész)
|
Elhangzottak olyan vélemények is, hogy az ,,állva maradt,, négy jelölt is mondjon le, és tiszta lappal kezdődjön újra a jelölés. Ám mivel a jelölő bizottság támogatja a négy jelöltet, a bizottság egyenként szavazott a személyekről, s nem emelt kifogást Kilényi Géza, Solt Pál, Sólyom László és Zlinszky János jelölése ellen. Az ötödik helyre az MSZP tehet javaslatot a jelölő bizottságnak. Vélemények szerint ez nem okoz majd nehézséget, hiszen az MSZP ,,tarsolyában,, több rátermett személy is van. Megtárgyalta a bizottság Roszik Gábor önálló indítványát, amelyben a Pest megyei képviselő a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit javasolja módosítani. A jogi bizottság támogatta a javaslatot, azzal, hogy az előterjesztő a végrehajtáshoz szükséges szabályokkal egészítse ki módosító indítványát. Egyetértettek a Munka Törvénykönyvének módosításával is, miszerint: ,,a munkaviszony létesítésekor és a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek meghatározásakor tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, illetve politikai meggyőződésük miatt.,, A Büntető Törvénykönyv módosításához - amely megszünteti a szigorított őrizetet - László Jenő igazságügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: ez az intézkedés a bevezetése óta eltelt másfél évtizedben nem hozta meg a kívánt eredményt, nem vette elejét a többszörös visszaesők bűnözésének. Az új Büntető Törvényvkönyv büntetési rendszerében azonban ki kell munkálni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek továbbra is védik a társadalmat a megrögzött bűnözőkkel szemben. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az utóbbi időben szinte minden ülésszakon módosították a Btk-t. Úgy vélte, időszerű a büntetési rendszer felülvizsgálata, de nem úgy, hogy egyenként kiiktatják a különböző intézkedéseket, büntetéseket. Filló Pál (Budapest) a lakosság hangulatára hivatkozva nem támogatta a bejelentett javaslatot, mondván: a közvélemény úgy ítéli meg, hogy a bűnözők egyre szabadabban garázdálkodhatnak, minden egyes jogszabálymódosítás valamilyen formában könnyítést tartalmaz számukra. A bizottság végül támogatta a törvényjavaslatot. Ugyancsak elfogadásra javasolták az Országgyűlésnek - az alkotmánymódosítással összefüggésben - a bírósági, az ügyészségi és a honvédelmi törvény módosítását. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (3. rész)
|
Délután került napirendre az illetéktörvény, amelynek módosítását a közelmúltban elfogadott, január 1-jén hatályba lépő, a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvény tette szükségessé. A javaslat értelmében az útlevél kiadásának illetéke 500 forint, a kivándorlási szándék bejelentésekor 200, annak útlevélbe történő bejegyzésekor 800; a bevándorlás kezdeményezésekor 1000, az engedély érvényességének meghosszabbításakor 500 forint illetéket kell leróni. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:32
|
Vissza »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (4. rész)
|
Az ülésen élénk vita kerekedett arról, mi lesz a pénzügyminisztériumi rendeletek által szabályozott illetékekkel. A minisztérium illetékesei szerint semmiképpen sem szabadna bizonytalan helyzetet teremteni, a költségvetésnek mindenképpen szüksége van ezekre a bevételekre is. A képviselők viszont ragaszkodtak az illetékek teljes, törvényi szabályozásához. Végül is olyan kompromisszum született: július 1-jéig a kincstár a korábbi PM-rendeletek alapján szedheti a megállapított illetékeket. Azt követően már csak olyan illetékek behajtására kerülhet sor, amelyeket törvény szabályoz. A bizottság ezzel a kiegészítéssel elfogadta az illetékről szóló törvényjavaslatot. Ezután meglehetősen hosszadalmas vitára került sor a beterjesztett adótörvény-javaslatokról, a jövő évi költségvetési irányelvekről és a hároméves kormányprogramról. Farkas István pénzügyminiszter-helyettes megpróbálta meggyőzni a képviselőket arról: mindenképpen szükség van az új adótörvényekre. Ám a jogi bizottság tagjainak többsége kételkedett ebben. Többen megkérdőjelezték: szükséges-e egyáltalán a jelenlegi Parlamentnek új adótörvényeket alkotni, elegendő lenne a meglévő személyijövedelemadó-táblát némileg korrigálni, s a régi jogszabályokat továbbra is érvényben hagyni. Mivel a kormány korábbi ígéreteit nem tartotta be, a társadalom, a szavazók bizalmatlanok, nem látják a beterjesztett program megvalósításának garanciáit. A képviselők többsége úgy vélekedett: amennyiben mégis napirendre tűzik az adótörvényeket, ez csak a társadalmi feszültséget növeli. Ezért Tallóssy Frigyes (Budapest) végül is azt javasolta: a pénzügyminiszter ne terjessze a Parlament elé az érintett törvényjavaslatokat. A képviselők végül is elnapolták a döntést. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság pénteken délelőtt 10 órakor folytatja ülését, s akkor határoznak arról: hogyan foglaljanak állást a kérdésben. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|