|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. november 7., kedd - A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület tagjai október 27-én megtartott közgyűlésükön egyöntetű szavazattal arról döntöttek, hogy javasolják: Doina Cornea nyugállományú kolozsvári egyetemi oktató és Tőkés László - állásából felfüggesztett - temesvári lelkész ,,egy sorban,, történő felvételét az 1990. évi Nobel Békedíj várományosai közé azzal a feltétellel, hogy e kiemelkedően magas erkölcsi elismerést jelentő kitüntetés megosztott formában illesse meg őket. Javaslata megfogalmazásakor az egyesület nevezettek eddigi rendkívüli küzdelmes, a diktatórikus román pártállammal és intézményeivel való örökös szembenállást kifejező életútját vette figyelembe, amely az ismert konstellációban törvényszerűen alakul annak folytán, hogy mindketten évekkel ezelőtt felvállalták az emberi és nemzetiségi, illetve az állampolgári szabadságjogok képviseletét, a megvalósításukkal kapcsolatos harcot. Tőkés László élettörténete közismert. Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az ellene irányuló ádáz hajszát 1983-ban indította el egyházi hatósága az állami szervek nyomására. Désen levő lelkészi állásából menesztették, két évig munkanélküliként tengette maga és családja életét. Néhány hete újra felmondták munkaviszonyát, elrendelték kilakoltatását. A feje fölött állandósult életveszély miatt kénytelen volt a templomban menedéket keresni, bízva abban, hogy a rabszolgatartó társadalmak korában keletkezett és betartott szokásjog szabályait remélhetően Ceausescu pribékjei sem fogják áthágni. Talán nem érdektelen néhány sort idézni egy - a Marosvásárhelyen élő Sütő Andrással készült - interjú szövegéből:,,Meggyőződésem, hogy amit Tőkés László tesz, azt nem helyi érdekből és nemcsak a református gyülekezete védelmében, hanem a romániai magyar kisebbség és a humanitás, az alapvető emberi szabadságjogok védelmében teszi. Remélem, hogy a belföldi és a külföldi összefogás nyomására mielőbb megszüntetik az ellene folytatott - mindannyiunkra nézve megalázó - hajszát, és biztos vagyok benne, hogy eljön az az idő, amikor az erdélyi református egyházi vezetés is szégyenkezve ítéli majd el mostani szerepét.,, Doina Cornea a rendszert bíráló első nyílt levelet 1982-ben írta ,,Levél mindazokhoz, akik nem adták fel a gondolkozást,, címmel. Ettől kezdődően állandóan zaklatták a securitate részéről. 1983-ban - 27 évi tanítás után - bíróság által is legalizált módon felmondták egyetemi munkaviszonyát, úgymond szakmai alkalmatlanság miatt. Másfél évig - a nyugdíjkorhatár eléréséig - munkanélküli volt. (folyt.köv.)
1989. november 7., kedd 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
1987-ben, a brassói munkástüntetés után, november 17-én kiakasztott lakóházuk kapujára egy fehér kartont, amelyre azt írta:,,Szolidaritást vállalok a brassói munkásokkal,,. November 18-án egyik gyermekével Kolozsvár munkásnegyedében röplapokat osztogatott:,,Kolozsvári munkások, vállaljatok szolidaritást a brassói munkásokkal ,,. Másnap mindkettőjüket bevitte a securitate. Öt hétig tartották bezárva őket. Doinát 36 órán át étlen-szomjan tartva vallatták egyfolytában, és még hetekig alkalmazták vele szemben a pszichológiai sokk kiváltására alkalmas különböző módszereket. 1988-ban Doina három nyílt levelet írt különböző külföldi szervek (krakkói emberi jogi konferncia, Szabad Európa Rádió stb.) számára. Ezekben kendőzés nélkül szólt az otthoni viszonyokról, és felemelte tiltakozó szavát a falurombolás ellen. E levelek után mégjobban eldurvult a helyzet. Szeptember végén bevitték a securitátéra és megverték, majd november 16-án a rendőrségre, és újra megverték. Ettől kezdve teljesen elszigetelték a külvilágtól, olyannyira, hogy például a bukaresti angol nagykövetet, aki a külügyminiszter levelét kívánta számára átadni, durván bántalmazták. Ma szinte állandó jelleggel rendőr áll a háza előtt. Védtelenségük ellenére megnyilvánuló, rendkívüli bátorságot feltételező kiállásuk - amellett, hogy lelket önt és cselekvőkészséget ébreszt a néptömegekben - azért is fontos, mivel ma Romániában csakis az egyén kezdheti el az ellenállást amiatt, mert a csoportok, hálózatok szervezése szinte lehetetlen. Úgy éreztük és úgy érezzük, hogy a Nobel Békedíj adományozására történő javaslattétel olyan gesztus részünkről, amellyel tartozunk emberi nagyságuknak, a szabadságért, nemzetükért, népükért és tulajdonképpen az egész emberiségért vállalt áldozatos tevékenységükért. Úgy érezzük, hogy ,,össznépi penitenciát,, kell lerónunk az ,,elvtársak, ez a román nép belügye,, hangzású képmutató és hazug jelszavakkal való évtizedes azonosulásunkért. Őszintén bízunk abban, hogy e javaslat - és annak erősen valószínűsíthető realizálódósa - megmenti őket a zsarnoki rendszer atrocitásaitól, a pszichikai és fizikai jellegű megsemmisítéstől. Tisztelettel felkérünk ezért minden hazánkban működő pártot és alternatív szervezetet, egyházat és egyéb szervezett emberi közösséget - értve alatta a munkahelyi és lakóterületi közösségeket is -, csatlakozzanak javaslatunkhoz, és az erre vonatkozó állásfoglalásukat - összesítés és továbbítás végett - küldjék meg egyesületünk címére: (folyt.köv,.)
1989. november 7., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (3. rész) (OS)
|
Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület 4010 Debrecen, Pf. 34. Célkitűzéseink megvalósíthatóságának irányába hat az az intenzív és széles körű nemzetközi szolidaritás is, amely üldözöttjeink sorsának alakulását kíséri. Különböző nemzetközi fórumokon emelnek szót érdekükben a zsarnokság minden megnyilvánulási formája ellen. Münchenben - magyar kezdeményezésre - nemzetközi Tőkés László Társaság alakult. Egyesületünk levélben fordult hozzájuk javaslatunkkal való egyetértésük megszerzése érdekében. Debrecen, 1989. november 6-án. A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület nevében: dr. Katona Imre elnökhelyettes (OS)
1989. november 7., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|