|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Pártkongresszus
|
--------------- München, 1989. október 10. (SZER, Magyar híradó) - A tegnapról mára virradó éjszakán véget ért az egy munkáspártnyival megkurtított Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Kommentárjában Lengyel Szaniszló értékeli a kongresszust: - Tapasztaltam, hogy a magyarországi négy kormánypárt kongresszusa iránt odahaza jóval csekélyebb érdeklődés nyilvánult meg, mint a nyugati újságírók körében. Valószínűleg azért, mert Magyarországon Grósz Károly előszeretettel hangoztatott szavait idézve történelmileg úgy alakult, hogy egypártrendszer van. Van még most is, hiszen hiába léteznek ellenzéki pártok, szabad választásokat még nem tartottak. A hazai nagyközönség ezért szkeptikus, vagy ha derűlátó, azért nem érdekelte a pártkongresszus, mert a történelem végnapjai lebegnek a szeme előtt. Ám, ha a most véget ért kongresszust saját paraméterei, vagy az elmúlt 40 év összefüggésében vizsgáljuk, nem vitathatjuk el tőle a történelmi jelentőséget. Nem lehet kézlegyintéssel napirendre térni afölött, hogy a története során ki tudja hányadik alkalommal nevet változtató párt alapszabály-tervezetében egy szó sem esik a proletár internacionalizmusról, a munkásosztály élcsapatáról, vagy a kommunista társadalom felépítéséről. Annál több az alkotmányos keretekről, a törvények tiszteletéről, az emberi és polgári jogok szabad gyakorlásáról. Az sem mindennapos, hogy egy marxista-leninista párt deklaratív alapon a demokratikus játékszabályokat tiszteletben tartó szocialista párttá nyilvánítja magát. Persze, mint a Süddeutsche Zeitung kommentátora is rámutat, egy pártkongresszus nem mosógép, amelybe belerakjuk a bepiszkolódott kommunista pártot, és kihúzzuk belőle a patyolatfehér szocialista pártot. Nem patyolatfehér ez a szocialista párt, mert Nyers Rezső a taglétszám drasztikus megcsappanását elhárítandó olyan kompromisszumot munkált, vagy munkáltatott ki, amely pyrrhuszi győzelemnek bizonyulhat. (folyt.)
1989. október 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - 1. folyt.
|
Miután a múlt bűneiért a nyilvános felelősségre vonás, vagy legalábbis a felelősség megállapítása elmaradt, semmi biztosíték nincs arra, hogy javíthatatlan bolsevikok tömegei nem fogják reform terepszínű arccal aláírni az új párt programnyilatkozatát, hogy azután belülről folytathassák a bomlasztást. A pártveteránok által retteget pártszakadást sem sikerült egyszer és mindenkorra elhárítani, hiszen a kibukott főfunkcionáriusok közül néhányan - köztük Berecz János - máris úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP nem oszlott föl, és ők továbbra is ezen párt tagjainak tekintik magukat. Mi több, azt sem lehet kizárni, hogy az örökké tegnapiak, például a ferencesek egy harmadik, ezúttal hamisítatlan kommunista pártot alapítanak. Ám de a magyarországi változások ütemét jól szemlélteti az a tény, hogy Nyers Rezső beválasztása a Politikai Bizottságba nem egészen másfél évvel ezelőtt még szenzációszámba ment, és az új párt elnökségében ma ugyanez a Nyers Rezső a konzervativizmus jelképe, aki a választások után olyan sorsra juthat, mint Kádár János. Igen, a választások. Vajon sikerül-e az MSZP-nek a menekülés előre? Vajon a hátra lévő néhány hónap alatt el tudja-e fogadtatni magát, mint megbízható koalíciós partnert? Az írás ott van a falon, három arameus szó: Mene tekél ufarszin, magyarul négy: Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg, avagy megszámláltatott, megméretett, könnyűnek találtatott. +++
1989. október 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|