|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság ülése
|
------------------------------ München, 1989. október 3. (SZER, A mai nap) - Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplésére alakult Október 23. Bizottság. Szilágyi Sándor tudósít Budapestről: Az Október 23. Bizottság képviselői négy kérdéskörröl tájékoztatták az újságírókat. Először Fónay Jenő ismertette a bizottság létrejöttének történetét. Elmondta, hogy a Politikai Foglyok Szövetsége augusztus 23-ikára 41 pártot és szervezetet hívott össze a Jurta Színházba, pártállásra való tekintet nélkül. Ebből nőtt ki végül a most már csak ellenzéki pártokat és szervezeteket, összesen 24-et magába tömörítő Október 23. Bizottság, melynek alapelve: a forradalomra emlékezve nem érvényesülhetnek szűkös pártszempontok. Ezután Deutsch Tamás ismertette az október 23-iki megemlékezések forgatókönyvét. A békés demonstrációk három helyszínről indulnak, s este 6 órakor találkoznak a Parlament előtt. Az első helyszín a legendás Corvin köz, ahol déli 1 órakor az egykori főparancsnok, Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen az egybegyűltek átmennek a szemközti Kilián laktanyához, hogy meghallgassák Malétár Pálné Gyenes Judit és Márton András emlékező szavait, majd a rádióhoz vonulnak, ahol emléktáblát helyeznek el, s végül csatlakoznak a Parlament előtt gyülekezőkhöz. A másik, a budai találkozási pont is történelmi helyszín. Délután 2 órakor a műegyetem Gellért téri oldalánál Mécs Imre és Erdélyi Tibor az egykori, egy mai műegyetemista pedig a mai egyetemista fiatalok nevében tesz hitet a forradalom mellett. Az itt összegyűltek a Bem térre vonulnak, ahol Sebestyén Lászlót, Für Lajost, valamint kelet-európai ellenzéki szónokokat hallgathatnak meg, majd a Bem térről átvonulnak a Parlamenthez. (folyt.)
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Október 23. Bizottság ülése - 1. folyt.
|
A harmadik helyszín a Hősök tere. Itt 15 óra 30 perckor Zimányi Tibor és Hornyák Tibor szónoklata mellett megkoszorúzzák az ismeretlen katona síremlékét, és innen vonulnak a Parlamenthez, ahol Fónay Jenő, Rácz Sándor, Vittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond emlékbeszédet. A megemlékezések forgatókönyve után Hornyák Tibor elmondta a sajtó képviselőinek: az Október 23. Bizottság szeptember 25-iki keltezésű nyilatkoztatát egyetlen lap sem közölte - alighanem központi pártutasításra. Végezetül a kérdésekre adott válaszokból tájékozódhattunk az október 23-iki emlékünnepségek szervezési körülményeiről. Mint megtudtuk, a gyűléseket a bizottság az 1989. 3., úgynevezett gyülekezési törvény előírásainak megfelelően, szabályosan bejelentette. A szervezők százezres nagyságrendű ünneplő tömegre számítanak. Rendező gárdát - körülbelül 1500 főt - a szervezetek maguk állítanak ki. Rendőri közreműködést, rendfenntartó erőket nem vesz igénybe a bizottság. Az emléktáblák elhelyezését természetesen előre egyeztették az érintett intézmények, például a Magyar Rádió vagy az egykori Kilián laktanya illetékeseivel. Végül: a bizottság bízik benne, hogy október 23-ikáig lekerül a vörös csillag a Parlament tetejéről, és így nem korbácsolja majd fel a forradalomra - helyszínről lévén szó - az október 25-iki véres sortűz áldozataira emlékező tömeg kedélyét. +++
1989. október 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|