|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának ülése (1. rész)
|
1989. október 2., hétfő - Magyarország formálódó társadalmi viszonyai, az állami-politikai berendezkedés demokratikus átalakításának követelményei indokolttá teszik a tanácsrendszer önkormányzati típusú reformját, ez azonban rendkívül összetett feladat - állapítja meg a helyi és megyei önkormányzati törvény szabályozási koncepciója, amelyet hétfői ülésén vitatott meg, Németh Miklós kormányfő elnökletével a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma.
Az eszmecsere vitaalapjául szolgáló koncepció utal arra, hogy az ötvenes évek többször korrigált tanácsrendszere lényegében kimerítette tartalékait, s társadalmi és szakmai közmegegyezés született abban, hogy nem további korszerűsítgetésre, hanem alapvető s átfogó reformra van szükség. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a koncepció követni kívánja azokat az alapértékeket, amelyeket az önkormányzatiság útjára lépett, fejlett demokráciák ,,kitermeltek,,. A magyar elképzelés szorosan kapcsolódik az európai önkormányzati chartához: az önkormányzást olyan kollektív emberi jognak tekinti, amely a településeket illeti meg, kollektív emberi jogként próbálja meg beépíteni a magyar közügyi gondolkodásba. E törvénynek területi-települési érdekeket kell ütköztetni - ha kell, a kormányzat érdekrendszerével szemben is. Az eddigi vitákkal kapcsolatban szólt arról, hogy a községek és városok kezdettől fogva megye-ellenességüknek adnak hangot, hivatallá deklarálását sürgetik, ugyanakkor a megyék - átalakulásukra hivatkozva - úgy tartják, hogy azért egy demokratizált, a hierarchikus megyefunkciókat leépítő területi-kormányzati szintű igazgatásra szükség van. A miniszterhelyettes szerint e kérdésben lehetséges a kompromisszum. Véleménye szerint a politikai erők figyelme egyre inkább a működő helyi hatalmi tényezőkre irányul. Elérkezett az idő, hogy a Minisztertanács az önkormányzatok kérdéséről kormányzati szinten tárgyaljon. E téma várhatóan október második felében napirendre kerül, s a koncepciót ezt követően vitatja meg a parlament. E törvényt azonban valószínűleg már az új Országgyűlés fogadja el. A miniszterhelyettes szerint az önkormányzati törvény megalkotása feltételezi a tanácstestületek működését túlszabályozó több mint kétezer jogszabály radikális felülvizsgálatát. (folyt. köv.)
1989. október 2., hétfő 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának ülése (2. rész)
|
Kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az elképzelés kormányzati koncepcióként él tovább, hozzá kell igazítani több, formálódó törvénytervezetet, amely nem önkormányzat-barát koncepcióhoz készült. Németh Miklós e gondolattal egyetértve fontosnak tartotta, hogy például az államháztartási, illetve a földtörvény, valamint a tulajdonreform vonalvezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncepciójával, ne keresztezze azt. A kormány stratégiájának összerendeződése e kérdésekben elengedhetetlen. Megerősítette, hogy a Minisztertanács október második felében kíván foglalkozni a törvénytervezettel. A kormányfő hangoztatta, hogy a többpártrendszer keretei között a népképviseleti fórumok szerepe felértékelődik, s e helyzetre nemcsak a kormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is fel kell készülnie. Ugyanakkor figyelmeztetett: az államszervezet megóvása alapvető politikai érdek; amennyiben meginog az állam működőképessége, az a békés átmenetet is veszélyezteti. A stabil államszervezet megbontására irányuló törekvéseket határozottan el kell utasítani - mutatott rá. A sokszínű, valamennyi résztvevőt megszólalásra késztető vitában a vélemények egybecsengtek abban, hogy megyei önkormányzatra a továbbiakban is szükség van. A ma működő megyei apparátusokat azonban nem szabad összetéveszteni s azonosítani magukkal a megyékkel. Többen is hangoztatták, hogy politikai és gazdasági szükségszerűség az önkormányzatok léte, az anyagi alapok megteremtése működésükhöz azonban nélkülözhetetlen. Egyetértés volt abban is: halaszthatatlan a jogszabályok csökkentése, a tanácsi apparátusi létszám leépítése, magasabb képzettségű, jobban megfizetett hivatalnokok foglalkoztatása. Volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a törvénynek a tulajdontörvénnyel egyidejűleg kell megszületnie, amely kimondja az önkormányzati tulajdont, mások szükségesnek tartották, hogy a tanácsi érdekképviselet a tervezetben markánsabban fogalmazódjék meg. A vitát követően a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének megalakulásáról és eddigi működéséről Ács István, a szövetség elnöke adott tájékoztatást. Németh Miklós fontosnak tartotta, hogy a Tanácsi Kollégium és a szövetség között ne legyenek párhuzamosságok. (folyt. köv.)
1989. október 2., hétfő 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának ülése (3. rész)
|
A kormányfő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a különféle tárcák vonják be a műhelymunkákba a szövetség képviselőit. A miniszterelnök kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a tanácsi dolgozók bérrendezését központi alapból nem tudják fedezni, a bérautomatizmus kialakítására azonban a közigazgatásban és az államigazgatásban is módot kell találni, különösen arra a 2-3 évre, amíg az inflációt nem sikerül egyszámjegyűvé tenni. A helyzetet jellemzi - mondta a kormányfő, hogy 40.800 forintos miniszterhelyettesi fizetésért már a kormány is nehezen talál megfelelő embert. Egy további kérdésre reagálva a miniszterelnök elismerte, hogy a menekültügyre jobban kell figyelni, mert a felügyeleti ellenőrzés lazult. Közölte, hogy a kormány legközelebbi ülésén e kérdést ismét napirendre tűzi. (MTI)
1989. október 2., hétfő 16:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|