 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az EKA hat szervezetének levele a képviselőkhöz
|
1989. szeptember 29., péntek - A nemzeti kerekasztal-tárgyalások megállapodásainak törvénybe iktatásával csatlakozzanak a jogállamhoz, a demokráciához vezető békés átmenetet biztosító nemzeti közmegegyezéshez - szólítja fel levelében az országgyűlési képviselőket az az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó hat párt, illetve szervezet - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt -, amelyik szeptember 18-án aláírta a politikai egyeztető tárgyalásokról szóló megállapodást.
Pénteken az MTI-t informálták a levél tartalmáról.
Hangsúlyozzák: az az izgalmas és éles polémia, amely az aláírás
körül kibontakozott, mutatja, hogy az aláíró szervezetek
valamennyien nagy kockázatot vállaltak. De történelmi felelősségük
tudatában nem tehették meg, hogy egy egyedülálló történelmi
helyzetben - pártjaik és szervezeteik részérdekein felülemelkedve,
az egész nemzet érdekét tartva szem előtt - a megkezdett
tárgyalásokat ne megállapodással fejezzék be. Ezt kívánja az ország
nehéz emberi, erkölcsi, politikai és gazdasági helyzete. Mint írják,
cselekedetük helyességéről az ország lakossága hivatott dönteni, ha
a megállapodás egyes tételei törvényekben és szokásokban testesülnek
meg. A megállapodással ugyanis éppen annak útját nyitották meg, hogy
az ország lakossága a szabad választásokon mondjon véleményt
munkájukról.
Ezek a szervezetek a levélhez hiteles dokumentumokat,
nyilatkozatokat csatoltak, amelyekkel az országgyűlési képviselők
szabad döntését kívánják elősegíteni. Ilyen például az Ellenzéki
Kerekasztal javaslata az államfői jogkörről, illetve az
államformáról; a köztársasági elnökválasztás paragrafusához fűzött
záradék, az EKA fenntartott különvéleményei egyéb munkahelyeken
működő pártszervezetekről, a Munkásőrség megszüntetéséről; a
továbbra is nyitott kérdésekről a tárgyalások folytatását rögzítő
dokumentum. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|