Rendszerváltás és az MTI

	Választási rendszer
------------------- London, 1989. szeptember 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Munkatársunk Krassó Györggyel beszélget a magyar választási rendszerről. - Magyarországon a háromoldalú megbeszélések eredményeképpen kidolgozták a választási törvényjavaslatot. Milyen ez a választási törvényjavaslat? Stúdióban Krassó György a Magyar Október Párt egyik vezetője, őt kérdezem: milyennek látja ő ezt az új választási törvényt? - Talán azzal kezdeném, hogy nem csupán a szabad többpártrendszerű választások megtartásán vagy meg nem tartásán múlik az, hogy milyen világ van egy-egy országban. Ennek ellenére joggal állíthatjuk, hogy több mint 4 évtizedes kommunista örkényuralom után Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással. Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné, hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e? (folyt.) 1989. szeptember 16., szombat
Vissza »

	- Választási rendszer - 1. folyt.
- Na dehát akkor maga a törvénytervezet? - A nemzeti kerekasztal-tárgyalások több mint három hónapja folynak. Az eredeti elképzelések szerint témájuk a választási törvény és a hozzá szorosan kapcsolódó egyéb törvények, például a párttörvény kidolgozása lett volna. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban sok mindenről hallottunk e tárgyalások olykor súlyos konfliktusokat kiváltó témáiról, például az MSZMP vagyonszétosztásáról, a köztársasági elnöki intézményről, vagy a munkahelyi pártszervezetek jogosultságáról, vagyis csupa olyan ügyről, ami - szerintem - az Országgyűlés nem pedig a kerekasztal hatáskörébe tartozott volna, de olyan nyilatkozatokon kívül, hogy például már a vitatott kérdések többségében megegyeztek, stb. szinte semmit nem lehetett hallani a választójog tervezetéről. Egy hónappal ezelőtt hangzott el először néhány nyilatkozat, emlékeztetnék Baranyai Tibornak, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetőjének a Magyar Rádióban közölt interjújára, amely a készülő tervezetet súlyos szavakkal bírálta. A hallgatás azonban még ezután is folytatódott, s csak az elmúlt egy-két hétben látott napvilágot rövid kivonatokban a tervezet, így a Népszabadság szeptember 7-iki számában és a Heti Világgazdaság utolsó számában, úgy tűnik, hogy az egyezség augusztus végén vagy szeptember elején született meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ellenzéki Kerekasztal által közösen kidolgozott választási törvénytervezetet, amelyet - megintcsak szerintem - népszavazásra kellene bocsátani, minden lakossági megvitatás, sőt alapos ismertetés nélkül kívánják a jelek szerint elfogadtatni a jelenlegi Országgyűlés szavazógépezetével. Ez persze nem demokráciára nevelés, hanem a demokratikus elvek lejáratása. Az oka pedig az, hogy durván antidemokratikus választójogi törvénytervezetet dolgoztak ki a háromszögletű kerekasztalon, feltehetően azzal a céllal, hogy az előre elképzelt választási eredmény születhessen meg, de a demokratikus választások látszata legyen keltve. Ebben egyébként Magyarország vezető politikusai már sok-sok évtizede nagy gyakorlatra tettek szert. +++ 1989. szeptember 16., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »