 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (2. rész)
|
A szivélyes légkörű beszélgetésen részt vett a Sarkadi Nagy
Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai
Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes
tanácsadója.
x x x
A találkozót követően Sarkadi Nagy Barna válaszolt az MTI
kérdéseire:
x Mi tette időszerűvé a miniszterelnök és a katolikus egyházi
vezetők találkozóját?
- A kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik a
társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában nagy
fontossággal bír az egyházakkal, felekezetekkel folytatott érdemi
dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről. A kormány szándéka
szerint tehát nem egyszeri, ünnepélyes eszmecseréről van szó, hanem
a korábbi együttműködés, közös cselekvés során született értékekre
alapozó, ugyanakkor megújuló, érdemi párbeszéd, amely egyenrangú
felek között zajlik.
x Ez nem mindig volt így. A korábbi évtizedekben az egyház
háttérbe szorítása, sőt, szoros állami ellenőrzése volt jellemző.
Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet?
- Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyilvánosan is
elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor
elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy
megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük az
egyházi szeméyiségeket sújtó ítéleteké is. Nemrég a közvélemény is
értesülhetett arról, hogy Paskai bíboros úr levélben kérte a
kormányfőtől Mindszenti József bíboros perének felülvizsgálatát,
amire válaszolva Németh Miklós közölte: Mindszenti József ügyét a
kormányzati szervek külön kezelik. A kormány kritikus szellemben
áttekintette az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját, s meghozta az
ebből következő döntéseket. Az egyik legfontosabb következtetés,
hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog,
amely nem tűr állami gyámkodást. Az állam feladata, hogy e jog
szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is
védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról
szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak is részt vesznek.
A vallás szabad gyakorlása az egyházakban, felekezetekben, kis
és nagyobb közösségekben történik, amelyeknek belső életébe
beleszólásnak nincs helye. Ezért a kormány ez év június 30-i
hatállyal megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt és rövid idő
alatt hatályon kívül helyezte az egyházak életét, munkálkodását
korlátozó jogszabályokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|