|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 5. folyt.
|
- Azt gondolom, hogy szét kell bontani nagyon óvatosan itt az egyes összefonódott fogalmakat, hogy az írók és az irodalom szerepe. 1956-ban kétségkívül - az eszmei előkészítésében ennek a forradalomnak és szabadságharcnak - az irodalomnak óriási szerepe volt. Nem állítanám, hogy a mai csendes, vértelen akár folyamatnak nevezhetnénk - mert én nem értek egyet azzal, hogy ez a folyamat forradalom lenne -, maradjunk annál, hogy ennek a mai erjedésnek a megindítói szerintem ugyancsak az írók voltak. Lehet, hogy nem olyan nyilvánvaló, nem olyan látványos a szereplésük, nem nyílt most alkalom arra, hogy a "Talpra magyar "-t el lehessen szavalni egy múzeum lépcsőjén, és nem nyílt arra sem mód, hogy egy évekig kéziratként fiókban tartott "Egy mondat a zsarnokságról" előkerüljön. És ezért kevésbé látványos. De azt kell mondanom, hogy az írók megfeleltek annak a ki sem mondott várakozásnak, amelyet a társadalom az írói társadalommal szemben megfogalmazhat. Nagyon érdekes viszont az, hogy az irodalom kétségkívül mintha eltünt volna Magyarországról. Még az az irodalom is, amelyben a leképeződését kereshetnénk a politikai folyamatoknak. - Az ismereteim valószínűleg hiányosak a mai magyar irodalomról, de valahogy nem fedeztem fel még sehol semmiféle jelentős irodalmi művet, amelynek a témája pontosan ez, a mai átalakulás lenne, a legfontosabb, legizgalmasabb téma, ami egyáltalán lehetséges. - Igen. Értem, hogy miért nem született jelentős regény vagy dráma ezzel kapcsolatban - leszámítva a publicisztikát, a hírlapi műfajokat - nem született olyan irodalmi mű, amely egyrészt nyilvánvalóan ebből keletkezett volna, másfelől hordozná ezt a maga tükrében. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|