|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.
Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|