|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar kormány döntése a hazánkban tartózkodó NDK- állampolgárok kiutazásának lehetővé tételéről
|
1989. szeptember 10., vasárnap - A Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt hetekben folyamatosan foglalkozott a Magyarországon tartózkodó és a Német Szövetségi Köztársaságba áttelepülni kívánó NDK-állampolgárok helyzetével. Több alkalommal is tárgyalásokat folytatott a Német Szövetségi Köztársaság illetékeseivel, hangsúlyozta, hogy a megoldást a két német államtól reméli. Az NDK és az NSZK közötti megbeszélések azonban nem jártak eredménnyel. Időközben Magyarországon folyamatosan növekedett a hazatérést megtagadó, s az NSZK-ba távozni kívánó NDK-állampolgárok száma. Aggasztó helyzet alakult ki a magyar-osztrák határon is, megszaporodtak az illegális határátlépések, s az ezzel kapcsolatos erőszakos cselekmények.
A kialakult helyzetért a Magyar Népköztársaságot semmiféle felelősség nem terheli, a probléma okainak minősítése nem a magyar kormány feladata. Az áttelepülni kívánók ügyének kezelésében a Magyar Népköztársaság kormányát mindvégig az általánosan elfogadott nemzetközi és a saját politikájában érvényesülő emberi jogi elvek, humanitárius szempontok vezérelték. A tarthatatlanná vált helyzetben a kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggesztve az 1969-ben kötött magyar-NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok számára a távozást minden olyan országba, amely őket kész átengedni vagy befogadni. Az intézkedés 1989. szeptember 11-én, hétfőn 0.00 órakor lép életbe. x x x Horváth István belügyminiszter utasította a rendőrség és a határőrség szerveit, hogy azok a hazánkban tartózkodó NDK-beli állampolgárok, akik harmadik országba kívánnak tőlünk távozni - további intézkedésig - NDK-s okmányaikkal elhagyhassák Magyarországot. A határőrizeti szervek valamennyi határátkelőhelyen és forgalomellenőrző ponton biztosítják számukra az országból történő kilépést. (MTI)
1989. szeptember 10., vasárnap 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|