|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Igen, nekünk megvan hozzá az alapunk, megvannak az elvi alapok is, és meg kell mondani, hogy például a vízumrendszerünk vagy a határrendészetünk az egyik legliberálisabb a világon. Mi most a törvényhozásban, vagy a törvényhozás által egy olyan gyakorlatot alakítunk ki, hogy az megfeleljen elveinknek, tehát az emberi szabadságjogok és a polgári jogok alkalmazásában. Mi eddig is azt vallottuk, hogy például az utazáshoz való jog az alapvető emberi jog. Most ezt a gyakorlatban is kialakítjuk. Ez napirenden van Magyarországon most az állampolgársági törvény módosításával, és már a szeptemberi ülésszakon szerepel a ki- és bevándorlásról szóló törvénytervezet, a kiutazásról és útlevélről szóló törvény. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatunkat nemcsak belső elveinkhez igazítjuk hozzá, hanem például a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a követelményéhez is. Ha mindezt figyelembe vesszük, tulajdonképpen megvan az alapja a mi részünkről ahhoz, hogy rendeződjék a Német Demokratikus Köztársaságból menekülni vagy távozni szándékozóknak az ügye, akik Magyarországon tartózkodnak jelenleg. Ez azonban a két német állam közötti esetleges megállapodásnak a függvénye, hogy ezt hosszabb távra rendezzék. Magyarország most például ezt mint egyszeri aktust le tudja bonyolítani akár a Vöröskereszt közreműködésével, és ebben Ausztria is partner, de nem szeretnénk, ha Magyarország a menekültek tranzitországává válna. Nekünk éppen elegendő tehert jelent az, ami nemzeti kötelességünk, hogy megfelelően fogadjuk a Romániából menekülő magyarokat, és biztosítsuk magyarországi beilleszkedésüket. Ami az NDK-s állampolgárokat illeti, akik a Német Szövetségi Köztársaságba kívánnak távozni, én úgy gondolom, hogy a napokban várható ennek a kérdésnek a rendezése. Itt nagyon fontos tehát, hogy a két német állam minél hamarabb egymás között közös nevezőre jusson. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|