Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata

----------------------------------


London, 1989. szeptember 6. (BBC, Panoráma) - Az angol
fővárosban tartózkodik Szűrös Mátyás, a magyar országgyűlés elnöke,
aki az Interparlamentáris Unió jubileumi konferenciájára érkezett
ide. Ebből az alkalomból készítette a most következő interjút
munkatársunk, Siklós István Szűrös Mátyással.

    - Magyarország szempontjából mi a jelentősége a mostani
tanácskozásnak?

    - Mi egy reprezentatív küldöttséggel veszünk részt az
Interparlamentáris Uniónak ezen a jubileumi konferenciáján, egyrészt
azért, mert ezáltal is tiszteletünket akarjuk kifejezni
Nagy-Britanniának, a parlamentek anyjának, a brit parlamentnek.
Közismert, hogy Magyarország Angliával együtt és más országokkal
együtt azon 9 ország közé tartozik, amelyek alapító tagjai ennek a
nemzetközi szervezetnek, amely tulajdonképpen egyike az első
nemzetközi szervezeteknek.

    Ez tehát a két történelmi vonatkozása és részben mai
időszerűsége a dolognak, mert mi érdekeltek vagyunk a
Nagy-Britanniával való kapcsolatok fejlesztésében, mely területen az
utóbbi időben elég szép eredményeket értünk el. Tehát van
előrehaladás bizonyos politikai területen, gazdasági és más
vonatkozásban is. A kulturális kapcsolatok korábban is jók voltak,
most inkább ami fellendült, ez a politikai párbeszéd és a gazdasági
kapcsolatok területe.

    Ezenkívül fontos kérdések vannak napirenden, az emberi jogok
kérdésétől kezdve a világűr kutatásáig, gazdasági együttműködés és
így tovább. Tehát a napirenden lévő témák is érdekelnek minket, és
azokban aktív szerepet igyekszünk játszani. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 1. folyt.

- A politikai kérdésekben nagy figyelem irányul Angliában a
többpártrendszer megteremtése felé. Ezen a téren is folynak-e
kapcsolatteremtő tárgyalások?

    - Itt arról van szó, hogy demokráciákkal demokráciák tudnak elég
hatékonyan és sokrétűen együttműködni. Ezért tehát ha mi be akarunk
illeszkedni az európai integrációs folyamatokba, annak egyik
követelménye, hogy Magyarországon építsük ki a demokrácia
rendszerét.

    Európában egyedülálló jelenség az, ami történik Magyarországon,
tehát hogy egy szocialista országban egypártrendszerről
többpártrendszerre térnek át, megteremtjük a parlamenti demokráciát.

    Miközben a politikai intézményrendszer reformja folyik, folyik a
gazdasági reform is. A tulajdonviszonyok rugalmassá tételétől kezdve
egyéb más feladatok megoldása van napirenden, tehát mi egy vegyes
tulajdonú piacgazdaságot építünk ki.

    Mindezzel - ezek objektív követelmények - tehát modellváltás
történik Magyarországon, és mindez lehetővé teszi majd azt, hogy a
Nyugattal egyre magasabb szintre emeljük a kapcsolatainkat. Tehát
felsorakozva integrálódunk azon országok sorába, amelyek parlamenti
demokráciának vagy demokratikus berendezkedésű országoknak nevezhető
a szó igazi értelmében.

    - Nem nehéz nagyon az embernek a dolga akkor, amikor a
parlament, az országgyűlés nem teljesen népképviseleti alapon
szerveződött, illetve létrejött parlament? (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 2. folyt.

- Az biztos, hogy ma Magyarországnak, általában a vezetőknek nem
könnyű a helyzete. Az Országgyűlés elnökének pedig különösen nem.
Ugyanakkor azt szeretném hangsúlyozni, hogy akármennyire is vitatják
ennek az Országgyűlésnek a legitimitását, nehéz elvitatni, mert
egyike azon szervezeteknek Magyarországon, amely leginkább
demokratikusan került megválasztásra. Természetesen egy
meghatározott szituációban, de az összetétele inkább vitatható, és
ha vitatják is ezt, tudomásul kell venni mindenkinek azt a
történelmi tényt, hogy erre az Országgyűlésre történelmi küldetés
hárul azáltal, hogy ez rakja le az alapjait a parlamenti
demokráciának, vagy a képviseleti demokráciának, korszerű törvények
megalkotásával.

    Már eddig is egész sor törvényt megalkottunk. Nagyon fontos ezek
között az egyesülési törvény, gyülekezési törvény, gazdasági
területen például a társasági törvény, a vállalkozói törvény, és
most kerülnek majd a parlament elé az úgynevezett sarkalatos
törvények: az új választójogi törvény, a pártokról szóló törvény, a
köztársasági intézményről szóló törvény és ennek megfelelően az
alkotmány módosítása, hogy eljussunk a szabad, demokratikus
választásokig. Mi erre készülünk. Hogy ezekre a választásokra mikor
kerül sor, az függ nagymértékben attól, hogy a nemzeti
kerekasztal-tárgyaláson milyen eredmények születnek, és mindezt
hogyan tudjuk a demokratikus intézményrendszeren keresztülvinni.

    - Az egyik legégetőbb kérdés, ami Angliában a sajtót,
televíziót, rádiót foglalkoztatja, a keletnémet menekültek sorsa
Magyarországon. Megvan ehhez a megfelelő törvénykezés vagy
törvényhozás, hogy ezeknek a menekülteknek lehetővé tegye
Magyarország, hogy Nyugat-Németországba jussanak? (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 3. folyt.

- Igen, nekünk megvan hozzá az alapunk, megvannak az elvi alapok
is, és meg kell mondani, hogy például a vízumrendszerünk vagy a
határrendészetünk az egyik legliberálisabb a világon. Mi most a
törvényhozásban, vagy a törvényhozás által egy olyan gyakorlatot
alakítunk ki, hogy az megfeleljen elveinknek, tehát az emberi
szabadságjogok és a polgári jogok alkalmazásában. Mi eddig is azt
vallottuk, hogy például az utazáshoz való jog az alapvető emberi jog.
Most ezt a gyakorlatban is kialakítjuk. Ez napirenden van
Magyarországon most az állampolgársági törvény módosításával, és már
a szeptemberi ülésszakon szerepel a ki- és bevándorlásról szóló
törvénytervezet, a kiutazásról és útlevélről szóló törvény. Ez egyben
azt is jelenti, hogy gyakorlatunkat nemcsak belső elveinkhez
igazítjuk hozzá, hanem például a polgári és politikai jogok
nemzetközi egyezségokmányának a követelményéhez is.

    Ha mindezt figyelembe vesszük, tulajdonképpen megvan az alapja a
mi részünkről ahhoz, hogy rendeződjék a Német Demokratikus
Köztársaságból menekülni vagy távozni szándékozóknak az ügye, akik
Magyarországon tartózkodnak jelenleg. Ez azonban a két német állam
közötti esetleges megállapodásnak a függvénye, hogy ezt hosszabb
távra rendezzék. Magyarország most például ezt mint egyszeri aktust
le tudja bonyolítani akár a Vöröskereszt közreműködésével, és ebben
Ausztria is partner, de nem szeretnénk, ha Magyarország a menekültek
tranzitországává válna.

    Nekünk éppen elegendő tehert jelent az, ami nemzeti
kötelességünk, hogy megfelelően fogadjuk a Romániából menekülő
magyarokat, és biztosítsuk magyarországi beilleszkedésüket. Ami az
NDK-s állampolgárokat illeti, akik a Német Szövetségi Köztársaságba
kívánnak távozni, én úgy gondolom, hogy a napokban várható ennek a
kérdésnek a rendezése. Itt nagyon fontos tehát, hogy a két német
állam minél hamarabb egymás között közös nevezőre jusson. (folyt.)


1989. szeptember 6., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD