|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP - dél-amerikai visszhang
|
Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti:
Buenos Aires, 1989. szeptember 3. vasárnap (MTI-tud.) - A Buenos Aires-i Clarin, az argentin polgárság vezető lapja az MSZMP reformszárnya csatavesztéseként értékelte a KB határozatát a pártszervezetek munkahelyi működéséről.
Vasárnapi számában a lap úgy ítélte meg, hogy Pozsgay Imre a KB többségéhez képest előrerohant a kérdésben. Emlékeztetett arra is, hogy Nyers Rezső emiatt bírálta Pozsgay Imrét, és tudatta, hogy nem volt felhatalmazása a párt négytagú vezetése részéről arra, hogy felszólítson a pártszervezetek munkahelyről történő kivonulására. A Clarin Major László szóvivőt idézve közölte: a testület túlnyomó többségének véleménye szerint lehetővé kell tenni más politikai erőknek is, hogy a munkahelyeken szerveződjenek. MSZMP-forrást idézve a lap megírta: a 113 tagú KB-ból legfeljebb 2O-an vesznek majd részt a reformkörök országos értekezletén. A Clarin emlékeztetett Grósz Károlynak és Nyers Rezsőnek arra a figyelmeztetésére, hogy az MSZMP szétszabdalódhat, ha nem vet véget belső konfliktusainak. A Buenos Aires-i Magyar Hírlap lehetségesnek tartotta, hogy az MSZMP két részre szakad. ,,Ebben az esetben már eleve halálra ítélték önmagukat, viszont, ha az ellenzéki pártok is tucatnyi néven veszik fel a harcot, könnyen szétforgácsolhatják erőiket, és alulmaradhatnak az egységes, hivatalos párt jól megszervezett választási platformjával szemben,, - írta. +++
1989. szeptember 3., vasárnap 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|