Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Keletnémet menekültek

---------------------


München, 1989. augusztus 29. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
Magyarországon keresztül menekülni akaró keletnémetek ügye és a
kommunista országok esetében nem egyedüli, de mindenképpen
szembetűnő keletnémet politikai válság továbbra is élénken
foglalkoztatja a nyugati újságírókat. A napilapokban megjelent ide
vágó cikkek ismertetését az amerikai Baltimore Sun írásával kezdjük.

    Vágj rést a vasfüggönyön és keletnémetek bújnak ki mögüle. Nem
lengyelek, nem magyarok, nem csehek, nem szlovákok. Amióta a
magyarok az osztrák határ mentén részben eltávolították a
szögesdrót-kerítést, keletnémetek százszámra menekülnek Nyugatra, és
lehetésges hogy még többen követik őket. De tízezrek telepednek át
hivatalosan.

    A tömeges kivándorlás létében fenyegeti a második világháború
után Sztálin által létrehozott csonka államot, mert az engedéllyel
érkezőkkel az áttelepülők száma elérheti ez évben a százezret.
Honeckernek nem sikerül elszigetelnie rendszerét a szovjet tömbön
belüli elképesztő változásoktól - Varsóban nem kommunista vezetésű
kormány lép hivatalba, a budapesti reformerek megnyitják a
határokat.

    A változások láttán a vaskézzel kormányzott keletnémet államban
nő az elkeseredés. Ennek egyik oka az is - kezdi okfejtését a
Baltimore Sun -, hogy a rendszer nem törvényes rendszer, és
polgárainak nem lehet nemzeti azonosságtudatuk. A lengyel tudja
magáról hogy lengyel - és nem lehet más. De mi a keletnémet? -
kérdezi a cikkíró, és így felel erre: olyan német ember, aki
történetesen - gyakran akarata ellenére - egy kívülről ráerőszakolt
ideológián alapuló államban él. (folyt.)


1989. augusztus 29., kedd


Vissza »


- Keletnémet menekültek - 1. folyt.

A cikk kiemeli: Reinhold(?) kelet-berlini főideológus e heti
kijelentése - miszerint a kapitalista Német Szövetségi Köztársaság
szomszédságában kialakuló kapitalista keletnémet államnak nem volna
létjogosultsága - teljesen igaz.

    A Baltimore Sun a következőkben bonni értesülésekre hivatkozva
arról ír, hogyha a 16 millió 600 ezer keletnémet előtt kitárulnának
a határok, ebből ötmilliónál többen települnének Nyugatra. Ennek
következtében az NDK-ban - de Nyugaton is
- súlyos társadalmi
feszültségek keletkeznének, mert Nyugat-Németország máris
túlzsúfolt, az NDK peidg - ahol amúgy is alacsony a népszaporulat -
képtelen volna kiheverni fiatal munkások tömegeinek elvesztését.

    Az amerikai lap nézete szerint a keletnémet rendszer által
előidézett válságot enyhíteni lehetne, ha Honecker elfogadná Kohl
kancellár csúcstalálkozóra tett javaslatát, amelynek napirendjén a
lakosság kivándorlásának szabályozása is szerepelne.

    A cikk végül meglepő jóslatokba bocsátkozik. A szovjet tömb
felbolydulásával és a második világháború kitörésének 50.
évfordulójával egyidőben jelentkező német válság könnyen felszínre
vetheti az úgynevezett német kérdést. A gorbacsovi korszakban még a
hihetetlen is elképzelhetővé válhat. Például az, hogy a berlini
falat lebontják, a keletnémet állam felbomlik, és végrehajtják az
újraegyesítést - annak minden világpolitikai következményét
elfogadva. (folyt.)


1989. augusztus 29., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Keletnémet menekültek - 2. folyt.

A New York Times Kelet-Berlinnek a reformokkal szembeni
elkeseredett ellenállását elemezve egyebek között rámutat, hogy a
kommunista országok közül még mindig a keletnémet államban a
legmagasabb az életszínvonal, és minden nehézség ellenére korántsem
fenyegeti olyan méretű gazdasági katasztrófa, amely - mint
Lengyelországban - elodázhatatlanná tenné a gazdasági és politikai
irányelvekkel való szakítást.

    A Politikai Bizottságot egy maroknyi konzervatív
paternalisztikus öregember irányítja - Honeckerhez hasonlóan -
akiket a sztálinizmus és a náci elnyomás formált ilyenné. Ezek a
vezető funkcionáriusok - jegyzi meg a cikkíró - egyesen büszkék
működésük eredményére, és nem veszik észre, hogy a lakosság
mindenből kiábrándult.

    A cikkíró a rendszer megmerevédésének másik okát abban látja,
hogy Nyugat-Németország - a majdani újraegyesülés reményében, no meg
honfitársi szolidaritásból - évente sok milliárd márkával segíti a
keletnémet államot, megmentve ezzel a gazdasági összeomlástól.

    A New York-i lap a Baltimore Sun cikkírójával ellentétben úgy
véli, hogy Kohl kancellár Honeckernek tett tárgyalási ajánlata nem
jelenti azt, hogy a nyugatnémet vezető valamilyen megoldásban
reménykedik. Az ajánlat inkább csak a közvélemény figyelmének
felkeltését célozta, mert Kelet-Berlin minden megoldást elutasít -
szögezi le a New York Times.

    Miként reagál a nyugatnémet baloldal az NDK polgárainak tömeges
menekülésére? Erre a kérdésre ad választ Klaus Schwinn(?) a Die Welt
publicistája. Ezt írja kommentárjában: (folyt.)


1989. augusztus 29., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Keletnémet menekültek - 3. folyt.

A keletnémetek tömeges menekülése - többnyire a zöldpártiakkal
azonos korú fiataloké - hozzájárult ahhoz, hogy ma már az ő
köreikben is hallható az a vélemény, amely szerint az NDK
elismerését követelő Zöldeknek megálljt kell kiáltani. Akadnak
közöttük akik kimondják: Emberek
A fal mindig csak fal marad -, és
a marxizmus fölött eljárt az idő. +++


1989. augusztus 29., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD