 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Borisz Sztukalin látogatása az Ellenzéki Kerekasztalnál
|
1989. augusztus 18., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak meghívására Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete munkatársai kíséretében pénteken látogatást tett az EKA-nál.
A szovjet nagykövetet a Parlament épületében az EKA nevében
Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke köszöntötte,
majd Antall József (MDF) adott történelmi áttekintést a magyar
demokrácia és a többpártrendszer hagyományairól, valamint
tájékoztatta a vendégeket az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteiről és
munkájáról.
Borisz Sztukalin a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről és a
megegyezés kilátásairól érdeklődött. Az EKA-ba tömörült pártok és
mozgalmak képviselői ismertették az Ellenzéki Kerekasztal
álláspontját, illetőleg saját szervezeteik véleményét is.
Hangsúlyozták, hogy a tárgyalásoknak ebben a sorsdöntő szakaszában
az Ellenzéki Kerekasztal létezése és céljai elismerésének tekinti a
szovjet nagykövet látogatását.
A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az európai egység -
különös tekintettel a közös kulturális és erkölcsi gyökerekre -, a
semlegesség, valamint Magyarország stabilitásának kérdése. Borisz
Sztukalin elmondta, hogy a Szovjetunióban mindig is a lelkiismereti
szabadságot vallották, de a gyakorlatban ez nem minden esetben
érvényesült. Most új törvény készül a lelkiismereti szabadságról, s
ez alapvetően megjavítja majd a vallásos emberek helyzetét is. A
szovjet nagykövet a semlegesség kérdéséről elmondta: bár az
Ahromejev-interjú más interpretációt kapott, a marsall úgy foglalt
állást, hogy a politikai döntés joga minden népet megillet és minden
országnak szuverén joga meghatározni a jövőjét.
A találkozón sok szó esett a nemzetiségi kérdésről, a
Kárpátalján és a határokon kívül élő magyarokról. Mindkét fél
kedvezően nyugtázta a Szovjetunióban élő magyarok helyzetében
bekövetkezett pozitív változásokat, és kitértek a további teendőkre
is. Antall József zárszavában elmondta: más országok számára is
példaértékű lenne, ha az új szovjet nemzetiségi platform
kidolgozásával közigazgatási önkormányzatot tudnának biztosítani a
kárpátaljai magyaroknak, hiszen a Szovjetunióban kisebb
nemzetiségeknek is van nemzetiségi körzete. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|