|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Menekültügy - Magyarország kutyaszorítóban
|
Köln, 1989. augusztus 16. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Magyarország kutyaszorítóban van - ez a címe annak a kommentárnak, mely a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain jelent meg és a magyarok dilemmáját világítja meg a keletnémet polgári menekülési hullámával kapcsolatban. A kommentárban szó szerint a következőket olvashatjuk: - Ha igaz az, hogy a demokráciákat könnyebb zavarba hozni, mint a diktatúrákat, akkor Magyarország már messze előre jutott a demokráciához vezető úton. Az országot kínos helyzetbe hozta az, ahogy idegen állampolgárok és államok - kihasználva az új emberjogi politikát - magyar területen szándékozzák megoldani problémáikat. NDK turisták százával utaznak Magyarországra azzal a szándékkal, hogy a magyar határokat illegálisan átlépve Ausztriába jussanak. A Szövetségi Köztársaság Budapesten százával nyújt menedéket olyan keletnémet útlevéltulajdonosoknak, akiket a magyarok kiutasítottak. A kelet-berlini rezsim azt követeli a magyaroktól, hogy tartsák be a szabad mozgást megakadályozó szerződéseket - állapítja meg a lap, majd áttekinti, hogy milyen más külpolitikai nehézségekkel is meg kell küzdeni a szabadság irányába tartó államnak: - A Magyar Rádióban elhangzott Dubcek-interjú és a bős-nagymarosi vízi erőmű leállítása miatt megromlottak a kapcsolatok Csehszlovákiával. A román-magyar viszony alakulására rányomja bélyegét Budapest vádaskodása a Romániában élő magyar kisebb erőszakos elnyomásával kapcsolatban, a szovjet-magyar kapcsolatokat pedig a szovjet csapatok Magyarországról való teljes kivonására irányuló, és a magyar semlegességgel kapcsolatos követelések tették próbára. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|