|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek
|
London, 1989. augusztus 7. (BBC, Panoráma) - A keletnémet hatóságok figyelmeztették az ország állampolgárait: ne próbáljanak NSZK nagykövetségek segítségével disszidálni. Az International Herald Tribune című lap mai számában riport olvasható arról, hogy Magyarország esetleg politikai menedéket biztosít keletnémeteknek. - Berlini tudósítónk a hivatalos figyelmeztetéssel foglalkozik: - Megerősítetlen hírek szerint immár 200 keletnémet állampolgár tartózkodik a budapesti NSZK nagykövetség épületeiben, disszidálási szándékkal. Tizenöt a prágai nyugatnémet nagykövetségen és negyven az NSZK kelet-berlini állandó képviseletének a házában. Bonn nem hajlandó pontos számadatokkal szolgálni, mert nem akar további keletnémet állampolgárokat arra bátorítani, hogy hasonló módszerrel kíséreljék meg a Nyugatra jutást. Egy ízben a keletnémet menekülők annyira elözönlötték a kelet-berlini képviselet irodáit, hogy a képviselet működését fel kellett függeszteni. Az NSZK alkotmánya értelmében minden német egyenlő, tehát a keletnémeteket is automatikusan képviselheti egy-egy nyugatnémet diplomáciai misszió. Így a bejutottakat nem lehet kiűzni, kitenni az utácára. Legfeljebb annyit lehet kérni tőlük, hogy próbáljanak más utat keresni. De az emberek, akik már évek óta sikertelenül próbálnak Nyugatra jutni, elkeseredésükben nem válogatnak a módszerek között. Hír szerint több mint egymillió kivándorlási kérelem fekszik a keletnémet hatóságok íróasztalain. (folyt.)
1989. augusztus 7., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Keletnémet menekültek - 1. folyt.
|
Ennek a fényében vizsgálta meg a kérdést a riport a New York Herald Tribuna mai számában. Tóth Juditot, a Belügyminisztérium menekültügyi osztályvezetőjét idézi, aki egy rádióinterjúban azt mondta: nem lehetetlen a vonatkozó törvény elfogadása esetén, hogy menekültstátuszt biztosítsanak NDK állampolgároknak Magyarországon, ha a kérelmüket abszolút indokoltnak látják. Az osztrák rendőrség szerint május óta 273 keletnémet jött át Magyarország felől a nyitott határon. Számuk valójában magasabb lehet. +++
1989. augusztus 7., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|