|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Ellenzéki dokumentumok - 8. folyt.
|
- A Jurta Színház elítéli az MSZMP Budapesti Bizottságának azt a kísérletét, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc legfényesebb dátumát, október 23-ikát kisajátítsa, a gyilkosokat és az áldozatokat, a szánt megbékélés szellemében összemossa. A szovjet csapatok segítségével hatalomra került MSZMP hóhérkülönítményei százakat végeztek ki a megtorlás éveiben, tízezreket et zártak börtönbe, százezrek kényszerültek hazájuk elhagyására. Mindezek következményeként az ország súlyos válságba került, megnyomorították a nemzetet, gyermekei sorsát kilátástalanná tették. Az MSZMP jelenlegi vezetői a mai napig nem határolták el magukat elődeik bűnös poltikájától. Épp ezért nincs erkölcsi hitelük és joguk ahhoz, hogy a magyar nép legszentebb ünnepét kisajátítsák. A hóhér és az áldozat között a kötél nem baráti kapocs. Budapest, 1989. július 21-ikén, Romhányi László elnök, Bogád Antal ügyintéző". X X X Közel 50 esztendővel aláírása után ismerte el először egy szovjet vezető annak a titkos paktumnak létét, amelyet Sztálin és Hitler kötöttek, és amelyben felosztották egymás között 1939-ben Lengyelországot és a baltikumot. A ZDF nevű nyugatnémet tévében július 23-ikán este a következőket mondta Valentyin Falin az SZKP külügyi osztályának vezetője. - Jóllehet nem kritika nélkül szemlélem a forrást, egy titkos kiegészítő jegyzőkönyv létéhez nem fér kétség. - Ennek a szövegét a Szovjetunióban még nem tették közzé. Ime szó szerinti fordításban a német jegyzőkönyv alapján a szigorúan titkosnak minősített szöveg. - "A Német Birodalom és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött meg nem támadási szerződés aláírása alkalmából a két fél alulírott meghatolmazottjai szigorúan bizalmas eszmecseréken megvitatták kelet-európai érdekövezeteik meghatározásának kérdését. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|