 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör közös állásfoglalása (OS)
|
1989. július 20., csütörtök - Grósz Károly még néhány hónappal
ezelőtt is a fehérterror rémét festette a falra, holott mindig
nyilvánvaló volt: a potenciális terror színe nem a fehér. Bár a szín
mostanra alaposan megfakult, a vele jelölt terror - talán éppen
ezért - egyre inkább testet ölt: alig múlik el nap, hogy a
közvélemény ne értesülne újabb, a civil társadalom megfélemlítését
szolgáló fenyegetésekről.
Fenyegetik az ellenzéki szervezetek aktivistáit, a sajtó, a
rádió és a bíróságok azon munkatársait, alkalmazottait, akik egy
tisztultabb közélet érdekében emelik fel szavukat, annak érdekében
tevékenykednek. Ezek a magukat megnevezni nem kívánó, de mindenki
által jól ismert erők eszközeikben nem válogatósak, repertoárjuk
pedig rendkívül széles: a sósavval való fenyegetőzéstől kezdve a
névtelen leveleken és telefonokon át egészen a tettlegességekig
terjed.
A közelmúlt súlyos rendőri erőszakcselekményeit követő bírósági
ítéletek pedig inkább jelentenek bátorítást számukra, sem mint
védelmet az állampolgároknak. Sőt, egyes esetekben, mint például a
tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László ügyében, a
korábban már rendőri brutalitásnak áldozatául esett állampolgárt még
külön bírósági eljárással lehet megfélemlíteni, megalázni. Külön
figyelmet érdemel ebben az esetben az ügyészségnek a tárgyalás
folyamán az a sztálini időket idéző magatartása, mely közvetve és
részben az áldozat halálához vezetett: a rendőrök által korábban
félholtra vert kamionsofőrre az ügyész végrehajtható
szabadságvesztés kiszabását kérte. Noha a bíróság nem adott helyt az
ügyészi fellebbezésnek, a maga nemében példátlanul embertelen
ügyészi hozzáállás láttán, és az átélt borzalmak hatására Kocsis
László idegrendszere felmondta a szolgálatot.
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör ismételten szeretné
ráirányítani a figyelmet arra az újnak semmiképpen nem nevezhető
tényre, hogy mindenfajta jogot lábbal tipornak ott, ahol
áldozatokból lehet bűnösöket fabrikálni. És megfordítva, aminek
éppen a júliusi temetés kapcsán lehettünk szem- és fültanúi: a
vétkesből vétlent - a bűnből erényt. (OS)
1989. július 20., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|