|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Két párt budapesti demonstrációja
|
München, 1989. július 14. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt ma délután két demonstrációt hajtott végre. Leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcatáblákat és Nádor utca feliratokat tettek fel, majd pedig Kádár temetésével egy időben virágot helyeztek el a 21-es parcellában, a forradalom több áldozatának sírjánál. Krassó Györgynek, a Magyar Október Párt egyik alapítójának beszámolóját hallják Budapestről: Münnich Ferenc - mint ismeretes - a kommunista pártmunkás egyik legjellegzetesebb tipusa volt, aki mind a háború előtt a spanyol polgárháborúban, mind a háború után a magyar kommunista rendszerben, mind pedig 1956 után a megtorlások idején olyan szerepet játszott, amely a magyar társadalomban összefonódott a kommunizmus képével. Halála után az egyik legszebb és legrégibb budapesti utcát, a Nádor utcát átkeresztelték Münnich Ferenc nevére, ami nagyon sok embernek nagyon rosszul esett. Nekem talán különösen, mert én itt születtem, most is ebből az utcából beszélek. A Magyar Október Párt tiltakozást kívánt rendezni ez ellen és olyan módon, hogy az utcát visszakereszteli régi nevére, Nádor utca névre. Ezt a tiltakozást bejelentette a közvéleménynek, átadta a Magyar Távirati Irodának és eljuttatta egyes újságokhoz is. A válasz az volt, hogy ugyan egy helyen az egyik újságban megjelent ez a közlemény, de tegnap este a rádió és televízió, ma reggel pedig a sajtó közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányásg közleményét, amely szerint a gyülekezési törvény szerint ezt be kellett volna jelenteni a rendőrségnél, és ez nem történt meg. Ez benne volt a közleményben, amely különösen a Népszabadságban és a Népszavában igen fenyegető jellegű volt, mert a rendőrségi közlemény ki lett egészítve a IX. kerületi MSZMP pártbizottság közleményével, amely azt állította, hogy ez provokáció, és Kádár János temetésének idején azt a célt szolgálja, hogy megsértse a nemzeti gyászt. Erről természetesen szó nem volt. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Utcanévtáblák és reakciók - 1. folyt.
|
Ennek ellenére ma reggel telefonhívásokat kaptunk, amelyben részben megfenyegettek, hogy következményekkel meg attrocitással jár, abban az esetben, hogyha ezt végrehajtjuk, másrészt pedig aggódó hangok is voltak, hogy inkább halasszuk el, mert szerintük ezt a Münnich Ferenc Társaság és hasonszőrű szervezetek erőszakra fogják felhasználni. Mi úgy gondoltuk, hogy nem változtatunk a terveinken, amelyet demokratikus szavazással döntöttünk el. Több javaslat volt, például a névtábla levétele, festékkel való befújása, de végül úgy döntöttünk, hogy az utcanévtáblákat, összesen 37 darabot, egy piros szigetőszalag-csíkkal átragasztunk, de úgy, hogy az utcanév elolvasható legyen, s alá beszerelünk egy Nádor utca táblát, ami szitanyomás eljárással tegnap elkészült abban a számban, amennyi szükséges volt. Valahogy ez elterjedt Budapesten, úgyhogy amikor négy óra előtt néhány perccel elindultunk innen a Münnich Ferenc, de most már mondjuk, úgy hogy Nádor utca 19. szám alatti házból, akkor fotoriporterek és érdeklődők elég nagy tömege, mintegy 40-50-en várakoztak már a kapu előtt és végigkísértek minket, akik nagy létrával és a 37 táblával felszerelve a Nádor utca-Kossuth Lajos téri végéhez vonultunk. Itt a létrát felállítottuk, és egyenként a névtáblákat leragasztottuk és alátettük az új táblákat. Minden névtáblacserét, illetve kiegészítést más és más, a Magyar Október Párt más és más tagja végzett, de közben csatlakoztak hozzánk járókelők is, akik amúgy is végig kísértek minket, úgyhogy ismeretlen járókelők is kérték, hogy ők cserélhessék ki a következő táblát. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Utcanévtáblák és reakciók - 2. folyt.
|
Ez minden alkalommal - a tábla elég magasan volt, el kellett helyezni az öt méter magason, sokszor a létra legtetejére kellett állni és ott nyújtózkodva lehetett elvégezni a műveletet - nagyon nagy taps kísért és megelégedés. A végén az emberek beszédet is vártak. A vége a Belügyminisztérium volt, ez a Nádor utca és József Nádor tér sarka. A Belügyminisztérium némának mutatkozott és kihaltnak, és ott is át tudtuk cserélni a táblákat. Utána egy létra tetejéről néhány szót mondtam, amelynek a lényege az volt, hogy ez csak egy szimbolikus aktus, de reméljük hogy a valóságban ténylegesen is véget ér a kommunista uralom Magyarországon. Ezt követően elmentünk a temetőbe, ahol a Radikális Párttal együtt - egyébként ebben is részt vett a Radikális Párt - abban az időben, amikor Kádár János eltemetése folyt, mi a 21-es parcellába mentünk, ahol 1956-ban hősi halált halt fiataloknak még van néhány síremléke, mert a többséget már azóta összerombolták és eltávolították, itt is vandál kezek pusztítottak, úgyhogy több, például egy 13 éves kislányét egy 15 éves fiúnak a sírkövet mi állítottuk most fel és virágoat tettünk le rá. Itt is csatlakoztak hozzánk sokan, úgyhogy körülbelül 50-60-an voltunk a temetőben. Utána Filó Sarolta elmondott egy verset. Ezután hazajöttünk, és most itt, a Magyar Október Párt képviselőtestületi ülése folyik. Ezt most csak azért említem meg, mert idejöttünk vissza a Nádor utcába, és mire visszaértünk, már az összes Nádor utca táblát leszerelték ismeretlen kezek, illetve annyit lehet tudni róluk, hogy egy eszpresszóból figyelték, és két autóval, egy állami és egy magán rendszámú autóval létrával felszerelve jöttek át ezek az eredeti helyzetet visszaállító személyek, kék munkaruhában volt az egyikük. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Utcanévtáblák és reakciók - 3. folyt.
|
Annak ellenére, hogy visszaállították a Münnich Ferenc táblát, ezt nagyon sokan látták, nagyon sokan fényképezték, és jóllehet a tv-híradóban - legalábbis az első kiadásban - nem volt benne, de biztos, hogy több újság riportot fog közölni róla. Mi nem vagyunk emiatt egyáltalán kétségbe esve, mert szimbolikusan megtörtént az utca átkeresztelése, és most már sokáig nem várathat magára az igazi átkeresztelése. +++
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|