|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Mindszenty ellen koholt vádakat is hoztak
|
London, 1989. július 13. (BBC, Panoráma) - Németh Miklós közvetlenül Georg Bush megérkezése előtt jelentette be, hogy a magyar hatóságok engednek Paskai László bíboros kérésének, és újratárgyalják elődje, Mindszenty bíboros perét. Mindszenty bíborosnak - mint ismeretes - az amerikaiak adtak menedéket nagykövetségükön 1956-ban, ahol azután 15 évet töltött. A BBC hírmagyarázója azt vizsgálja, hogy milyen problémák merülnek fel az üggyel kapcsolatban: A magyar hatóságok most új szemmel tekintenek vissza a múltra, és megkésve elismerik, hogy ezrek szenvedtek igazságtalanul. Az 1956-os felkeléssel kapcsolatban elítélt vezető politikusok közül már többeket rehabilitáltak hivatalosan, és most Mindszenty bíboros tárgyalásáról Németh Miklós megállapította, hogy koholt vádakat is hoztak ellene. Vajon a bíboros esetében elképzelhető-e, hogy Nagy Imre rehabilitációjához hasonlóan viszonylag problémamentesen zajlik az eljárás. A hatóságoknak valószínüleg nem lesz könnyű dolguk. Azt talán senki sem hiszi, hogy a bíboros csakugyan bűnös volt az ellene felhozott kémkedési, árulási és dollárüzérkedési vádakban. De mig Nagy Imre és társai kommunisták voltak, rehabilitációjuk bizonyos hitelt ad a mai hatóságoknak, Mindszenty tényleges ellenzője volt annak a rezsimnek, amely perét megrendezte, és 1949-ben életfogytiglani börtönbűntetésre ítélte. Perének felülvizsgálatakor a hatóságoknak óvatosan kell lépniük, mivel miközben elítélik a nyilvánvaló igazságtalanságot, úgy tűnhet, jóváhagyják Mindszenty eszméit. Magyarországon sokan mártírnak tekintik, a hatóságok pedig nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetbe még vallásos szenvedélyek is vegyülnének. Mindszenty több rendszerrel is összeütközésbe került. A legváltozatosabb kormányok uralma alatt volt börtönben: a Tanácsköztársaság idején 1919-ben, a náci megszállás alatt, majd ezután az új kommunista rendszer idején. (folyt.)
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak meg, és nem törölhettek el végleg. A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna, ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek védelmében. Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban, örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le. Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|