|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Október Párt - 1. folyt.
|
Az első pont - hasonlóan az 1956 októberi követelések első pontjához - azt mondja ki, hogy a megszálló szovjet csapatok azonnal távozzanak Magyarországról, Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből, és nyilvánítsa ki teljes katonai és politikai semlegességét. A második pont a szabadsággal kapcsolatos, mint ahogy ötvenhat is függetlens g, szabadság jelszóval indult harcba. Ennek lényege, hogy érvényesüljön a népfelség elve. A parlament - amely az MSZMP-nek van alávetve gyakorlatilag és nem a nép akaratát tükrözi - oszlassa fel magát, és írjanak ki demokratikus választásokat olyan szabályok szerint, amelyeket népszavazással kell eldönteni. Szűnjön meg az erőszakszervezetek pártirányítása, oszlassák fel a Munkásőrséget, az Ifjú Gárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget. Legyen független bíráskodás és a parlamentnek felelős kormány. A harmadik pont a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos. Azokon a követeléseken kívül, amelyeket a többi párt és mozgalom is magáévá tesz - ezeket nem ismételném -, tehát a kollektív jogok biztosítása, autonómia biztosítása és a falurombolás megszüntetése. Ezenkívül mi azt kívánjuk, hogy olyan helyen, ahol többségben élnek magyarok, például Székelyföldön, valós államisággal rendelkező szövetségi állam alakulhasson, olyan állam, amely nagyon sok országban, még a Szovjetunióban is van a kisebbségek számára. - Mennyiben szép vágyálom ezek közül néhány, mennyiben reális lehetőség például az, hogy a varsói szövetségből lépjen ki Magyarország a jelen körülmények között? - Én úgy tudom, hogy épp most jelentette ki Gorbacsov Romániában, hogy aki ki akar lépni a Varsói Szerződésből, az megteheti. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ez irreális követelés, akkor voltaképp Gorbacsov szavait vonja kétségbe. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|