|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az ellenzék tárgyalásai Miskolcon (1. rész)
|
1989. július 10., hétfő - Hétfőn, az esti órákban rekesztette be az elnöklő Kovács László, a Miskolci Városi Tanács elnöke a Miskolci Ellenzéki Szervezetek Egyeztető Bizottsága és az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága delegációi közötti, délután kezdődött első politikai tárgyalásokat. Az ellenzéki asztalnál az MDF, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Fidesz helyi szervezeteinek ügyvivői, illetve szakértői, az MSZMP miskolci városi bizottságának asztalánál pedig a pártbizottság első titkára és négy szakértője foglalt helyet. Megfigyelőként részt vettek a tanácskozáson a HNF Miskolc Városi Bizottsága, valamint a Miskolci Ifjúsági Szövetség képviselői is.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek a higgadt megfontoltság és a korrekt együttműködésre való törekvés szükségességében, mert, mint hangsúlyozták, az országnak ebben a térségében a korábbi hibás gazdasági döntések következményei, illetve az ezekkel párosuló nagyon súlyos foglalkoztatási gondok különösen kiélezték a feszültségeket, rontották a lakosság hangulatát. Mint Timár Vilmos, az MSZMP miskolci városi bizottságának első titkára hangsúlyozta, a siker egyik zálogának tarja, hogy a kommunisták eljutottak odáig: ma már gyanakvás nélkül, egyenrangú tárgyalófélként fogadják el az ellenzéki pártok és mozgalmak képviselőit, elismerik ezeknek a pártoknak és mozgalmaknak a létjogosultságát, társadalmi súlyát. Annak bizonyítékaként fogta fel a hétfői megbeszélést is, hogy bár nem egyformán, de valamennyien a gondok - a nagyon súlyos gondok - megoldását akarják. (folyt.köv)
1989. július 10., hétfő 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az ellenzék tárgyalásai Miskolcon (2. rész)
|
A továbbiakban leszögezte, Miskolcon szó sem lehet semmiféle politikai visszarendeződésről, azzal is tisztában vannak, hogy a fogadkozások, üres igéretek kora lejárt, a munkásváros társadalma nem a retorikára, hanem a tettekre kíváncsi. Az MSZMP is érvekkel, tényekkel és nem demagógiával, rágalmakkal, a közösség manipulálásával akarja a maga politikai harcát megvívni; elutasítja a fenyegetést is. A kommunisták Miskolcon is kiszámítható, megbízható, korrekt versenytársai, partnerei akarnak lenni a közélet minden szereplőjének. Az ellenzékiek nevében Balázsi Tibor többek között arra mutatott rá, hogy az ország legnagyobb válságövezete központjának számító Miskolcon eddig mindig másra, a mindenkori felső pártvezetésre, a történelmi örökségre, a gazdasági, társadalmi szerkezetre hárították a gondokért a felelősséget. Pedig az MSZMP, az itt egyetlenként működött politikai közösség a felelős azért, hogy a város és a megye ide jutott. Az ellenzék, mint mondotta, bizonyítani akarja, hogy az országos szintű tárgyalásoktól függetlenül vidéken is eredményre lehet jutni, ha kölcsönösen komolyak a szándékok, s mindenki felül tud emelkedni a részérdekeken. Az ellenzékiek a választásokig biztosítják a létező politikai erők egyébként mindig és minden körülmények között szükséges párbeszédét, kapcsolattartását. A továbbiakban arról szólt, hogy a mai gazdasági helyzet és a jövő érdeke egyaránt azt követeli, hogy haladéktalanul zárolják és helyezzék a tanács felügyelete alá az MSZMP és a többi hasonló szervezet miskolci ingatlanvagyonát. A szervezetek a jelenleg használt ingatlanaik használatáért fizessenek költségvetési támogatásukból és bevételeikből a piaci áraknak megfelelő bérleti díjakat. A felszabaduló oktatási intézményeket, a nem éppen kommunista szerénységről árulkodó pártszékházakat bocsássák a köz hasznára: használják őket kulturális, szociális, oktatási célokra. A miskolci tanácskozáson ezután hosszas vitában egyeztek meg a következő tárgyalások témájáról. Ezek szerint az egy hét múlva sorra kerülő második fordulóban a sajtónyilvánosságról, társadalmi szakbizottságok létrehozásáról, a választásokra történő felkészülésről és a pártvagyon kérdéseiről folyik majd a vita. (MTI)
1989. július 10., hétfő 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|