|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A bukaresti csúcsról
|
München, 1989. július 7. (SZER, Magyar híradó) - Ma és holnap tartják Bukarestben a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének rendes évi találkozóját. A közvéleményt ebből elsősorban az érdekli, hogy sor kerül-e, és hogyan az egyébként egy szovjet külügyi szóvivő által bejelentett, napirenden kívüli magyar-román és magyar-csehszlovák vitás kérdések megtárgyalására. Vadász János próbál a kulisszák mögé pillantani. - A több mint három évtizedes gyakorlat formai része változatlan. A Varsói Szerződés tagállamai minden évben csúcstalálkozót tartanak, megvitatván a szervezetet érintő időszerű ügyeket, minden évben másik tagállam fővárosában. Már a tavalyi varsói találkozón eldöntötték, hogy idén Bukarest lesz a színhely, és a csúcsértekezletre július 7-ikén és 8-ikán kerül sor. Jó előre kijelölték a napirendi pontokat is, és rendkívüli napirendi pont beiktatása a szervezet merev házirendje szerint csak akkor lehetséges, ha ehhez kivétel nélkül valamennyi tag hozzájárul. Ilyen formai vonatkozásokban idén sincs változás, de a merev homlokzat mögött a korábbi monolitikus egység szétbomlik. A Szovjetunió ma már nem képes a maga képére, hasonlatosságára formálni a többieket. Gorbacsov peresztrojka-glasznoszty politikája a legjobb esetben a spektrum közepét képviseli a konzervatív NDK, Csehszlovákia és Bulgária, valamint a demokratikus piaci átalakulás forgatagába került Lengyel- és Magyarország között, míg Ceausescu Romániája, az értekezlet vendéglátója, amolyan szélsőséges, különálló kategória. De Gorbacsov politikája valójában nem összefogó, hanem taszító centrum. A konzervatív tagok veszélyes reformizmusnak tekintik, a reformok útját járók viszont felemás kísérletnek, amelyet ők már maguk mögött hagytak. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A bukaresti csúcs - 1. folyt.
|
Gorbacsov aligha kezdhet kétfrontos harcot az összes többi tag ellen, reformokra szorítván a konzervatívokat és ezzel egyidőben fenyegetvén azokat, akik reformokat valósítanak meg. Moszkva érdekeinek az felel meg, hogy a találkozón szép szimmetrikus sorba rendezhesse partnereit Gorbacsov külpolitikai leszerelési kezdeményezései mögött, és ezt az egyszerűnek ígérkező egységdemonstrációt ne döntse romba a konzervatívok és reformisták közötti súlyos ellentétek nyílt megvitatása. Májusban hírek terjedtek el, hogy Románia még júniusban rendkívüli csúcstalálkozót szeretett volna nyélbe ütni, arra hivatkozva, hogy Magyarország vele szemben ellenséges akciókat kezdeményez nemzetközi fórumokon is, és hogy Románia ennek során nem kapja meg szövetségeseitől azt a szolidáris támogatást, amely a szervezet tagjaként kijár neki. Akár volt ilyen román javaslat, akár nem, tény, hogy rendkívüli csúcsra nem került sor. Most Bukarestben a románok megkísérelhetik, hogy panaszukat a csúcson megvitassák, támogatásra számítván az NDK és Csehszlovákia részéről, különös tekintettel a magyar változásokat érintő Kelet-Berlinben felvetett aggodalmakra és a prágai panaszokra, amelyek felölelik Bős-Nagymaros sorsát is. A paktum házirendje szerint egy vétó, magyar vétó megakadályozhatja, hogy mindez napirendre kerüljön a csúcson. Viszont magyar részről is benyújtottak egy javaslatot, amely többek között indítványozza, hogy a varsói paktum tanácskozásait szabadítsák meg a merev formalitásoktól és a záróközlemények is tükrözzék a véleménykülönbségeket. Egy magyar vétó gyakorlása nem lenne összhangban ezzel a javaslattal, viszont annak a napirendre tűzését is megvétózhatja bárki, akinek nincs ínyére. +++
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|