|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 1. folyt.
|
A keményvonalas országok: Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország és Románia vezetői félnek a magyarországi, lengyelországi és szovjetunióbeli reformfolyamatoktól. Ezúttal azonban nem a katonai beavatkozástól való félelemről van szó, sokkal inkább arról, hogy az ezekben az országokban megvitatott és gyakorlatba átültetett elképzelések kihatással lehetnek saját rendszereikre és saját népük is reformokat követelhet. Ebben az évben különös dolog történt. Kelet-Németországban betiltották egy hivatalos szovjet kiadvány árusítását. A helyzeten tovább rontott a lengyel Szolidaritás szakszervezet sikere, melyet legutóbb a parlamenti választásokon aratott, valamint a magyarok tervei a többpártrendszer bevezetésére. A legsúlyosabb nézeteltérések és legélesebb viták azonban Magyarország és Románia között figyelhetőek meg. A dolog ironiája, hogy Románia azzal szokott büszkélkedni, hogy a Varsói Szerződés legfüggetlenebb tagországa. Idegen, más szóval szovjet csapatokat nem lehet román földön állomásoztatni, és közös hadgyakorlatokat sem tartanak Romániában. 1980-ban Románia volt az egyetlen keleteurópai ország, mely nem szavazott az ENSZ határozata ellen, mely elítélte Afganisztán szovjet invázióját. Most Románia a Varsói Szerződés nagyobb egységét szeretné megteremteni, hogy elhárítsa azt a veszélyt, melyet az ország vezetősége szerint a reformelképzelések jelentenek. Románia nemcsak hogy veszélyesnek tartja a magyarországi politikai fejleményeket, hanem fel is bőszítették a romániai emberi jogok helyzetét ért magyar bírálatok -, különös tekintettel a romániai magyar kisebbségre. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|