|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Olasz párt ülése Budapesten
|
München, 1989. július 4. (SZER, Magyar híradó) - Jó jel, hogy a helyi jelölőgyűlések szervezése korrekt módon történik. Kicsi, de fontos lépés annak megvalósításához, amit egyre több párt képviselői emlegetnek: vissza Európába Ez nemcsak egyik jelszava, de központi gondolata is a Transznacionális Radikális Pártnak, amelynek tegnapi budapesti ülésén Nagy András volt jelen. Felolvassuk tudósítását: Éjszakába nyúló, jó hangulatú, időnként nagy nevetésekkel is tarkított ülésen találkozott tegnap Sergio Spanzani, a Transznacionális Radikális Párt első titkára a párt újdonsült magyarországi tagjaival. Mint ismeretes, az ultralibertárius elveket valló és az olasz belpolitikai színképpel korábban középbal pozíciót elfoglaló radikális párt a múlt évben rendkívül merész és rendhagyó vállalkozásba kezdett, tudatosítva, hogy az emberiséget gyötrő legsúlyosabb problémát a harmadik és immár a második világ elszegényedése, a tömeges éhezés és éhhalál, az ökológiai világválság, az emberi jogok rendszeres megsértése a diktatúrákban, meg hasonló gondok nem kezelhetők a hagyományos nemzeti kereteken belül, miközben hiányoznak a szükséges nemzetközi politikai intézmények. A radikális párt kilépett az olasz határok közül, lemondott a választási és hatalmi harcban való részvételről, és soknemzetiségű transznacionális párttá nyilvánította magát. Íly módon áttételek nélkül, közvetlenül kíván szembenézni a globális, összemberi kihívások politikai következményeivel. Ennek jegyében valóban politikatörténeti jelentőségű eseményként ez a mégiscsak nyugati gyökerű és szellemiségű párt idén áprilisban Budapesten, vagyis tehát jelenleg még kommunistának mondott, Varsói Szerződéshez tartozó ország fővárosában rendezte meg kongresszusát. (folyt.)
1989. július 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Transznacionális Radikális Párt ülése - 1. folyt.
|
A kongresszus alatt és után kezdődött meg a magyar tagok toborzása. Vannak azonban más keleti, főleg jugoszláv és lengyel tagjai is a pártnak, nem beszélve olyan ismert, börtönviselt szovjet emigránsokról, mint Leonyid Pjusty(?) és Jozef Begun, akik a kiszabadulásukért vívott szívós harcot elismerve csatlakoztak a radikálisokhoz. A magyar pártszerveződésnek némileg sajátos színt kölcsönzött, hogy hazánk leánya, Cicciolina a radikálisok között politizál, íly módon erotikusan vonzónak tüntetve fel ezt a pártalakulatot, de egy kicsit elterelve a figyelmet arról, hogy itt a globális, összemberi problémák felvállalása egy sor Nobel-díjas tudóst és művészt is a radikális párthoz vonzott. Tegnap maga az első titkár is egy ugyancsak intellektuális, nehéz és hosszas feladat elé próbálta állítani a magyarországi radikálisokat. Az Európába visszatérő Spanyolország és Portugália mintájára kezdjenek hozzá a magyar visszatérés politikai, intézményes és gazdasági ütemtervének körvonalazásához. Ehhez tudni kell, hogy a párt az Európai Egyesült Államok híve, ahová a keleti régióból elsőként Jugoszlávia és Magyarország csatlakozását várják. Persze a transznacionálisok is tudják, hogy ez nem egyszerű és könnyű folyamat. A jövő fogja megmutatni, hogy a párt nagy és humánus tervei hogyan hozhatók összhangba a nemzetek közötti tevékenység rendkívüli szervezési, kommunikációs és gazdasági nehézségeivel. Ezek máris alaposan sújtották a magyarországi szervezést, mivel a radikálisok hosszú ideig nem tudtak állandó irodahelyiségeket és telefont találni. Most úgy néz ki, ez a kérdés a közeljövőben megoldódik. Addig az érdeklődök és csatlakozni kívánok a 222-203-as telefonszámon jelentkezhetnek. +++
1989. július 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|