 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
Csupán néhány országban térnek el ettől: békében önkéntesekből álló
haderőt tartanak fenn, háború esetére azonban ezen államok is
általános hadkötelezettséget érvényesítenek. Emellett az országok
egy részében kombinált megoldásokat alkalmaznak: az általános
hadkötelezettségre épített reguláris haderők kiegészülnek
önkéntesekből szervezett milíciákkal.
Hazánkban az első világháború éveit leszámítva 1939 óta van
általános hadkötelezettség. Ez felel meg a XX. században a modern
kor és a hadseregépítés korszerű követelményeinek. Ugyanakkor
korszakváltáshoz közeledünk ezen a téren is. A hadügy fejlődése
békeidőben a hivatásos katonák növekvő arányát követeli meg, de még
nem nélkülözheti a sorozott állomány igénybevételét, a jelentős
számú, jól felkészített tartalékost, bár megfelelő feltételek esetén
szolgálati idejük egyre csökkenő mértékű lehet.
Korunkban a védelem, a biztonság elsődlegességének messzemenő
figyelembevételével is tekintettel kell lenni olyan társadalmi
igényekre, melyek az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és a
vallásszabadság alapján jelentkeznek, s megfelelő törvényes
szabályozás hiányában feloldhatatlan konfliktust idézhetnek elő az
állam és az egyes állampolgárok viszonyában. A hadkötelezettség és a
lelkiismereti szabadság, mint alkotmányos rendelkezések, bizonyos
esetekben előforduló disszonanciájának feloldására és a harmónia
létrehozására tett kísérleteknek számos formája, módja alakult ki
Európa sok országában.
Hazánkban 1977-ben tették meg az első lépést a hadkötelezettség
és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásának feloldására,
amikor bevezették, törvényesen lehetővé tették a fegyver nélküli
katonai szolgálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus
felekezethez tartozókról volt szó, akiknél a hitelveik tiltják a
fegyverhasználatot. Az intézkedés azonban csak részben érte el
célját, mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, s 1977 óta
a szolgálat megtagadóinak 95 százalékát épp e felekezet tagjai
tették ki.
Emellett egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is,
hogy azoknak is lehetővé tegyék a fegyver nélküli, vagy számos
országban már kialakult polgári szolgálatot, akik igazolható módon,
lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolgálatot.
A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem
előtt. Ezért minden hadkötelest egyenlőként kezel - akár katonai,
akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettségét.
(folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|