|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly levele egy New York-i iskola tanulóihoz (1. rész) (OS)
|
1989. június 23., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára válaszolt a New York-i St. Bartholomew School tanulóinak levelére, és a fiatalok kérésére kifejtette véleményét országunk fejlődéséről, útkereséséről. A következőket írta. Magyarország több mint ezer éves fejlődésének bonyolult nehéz szakaszához érkezett. Történelmünkben sokszor fordult elő, hogy a nemzetközi erőviszonyok döntően befolyásolták kis országunk sorsának alakulását. Így volt ez a II. világháborút megelőző időszakban is, amikor az ország irányítását kézben tartó vezetés képtelen volt megbírkózni a hitleri Németország részéről ránehezedő nyomással. A fasizmus alóli felszabadulás, a népi demokratikus forradalom nemcsak a háborúban kivérzett Magyarország gazdasági helyreállításának reményét jelentette, hanem nagy lehetőséget ígért az önálló, független, demokratikus fejlődés meggyorsítására. Az akkori magyar vezetés figyelmen kívül hagyta a realitásokat, szolgai módon másolta a sztálini koncepciót. A nemzetközi feltételek ezt talán érthetőbbé teszik, de Magyarország akkori vezetőit nem mentik fel a felelősség alól. Az új társadalom építésének uniformizált, a nemzeti adottságokat lebecsülő politikája az 50-es évek közepére törvényszerűen jutott válságba. A magyar megújulás gondolata, a reform eszménye 1953-tól jelen volt a magyar politikai gondolkodásban, de gyakorlati megvalósításuk jórészt csak később vált lehetővé. Az 1956. évi nemzeti tragédia után új fejlődési pálya kezdődött: társadalmi nyitással, az emberi jogok állandó fejlesztésével kereste a humánus szocializmus megvalósításának útjait, az emberek jóléte, boldogulása feltételeinek bővítését. Nem férhet kétség ahhoz, hogy 1956 után nagyszerű, lelkesítő vállalkozás indult el hazánkban. Önmagunkhoz képest és a nemzetközi mércével mérve is előreléptünk a demokrácia fejlesztésében. Korszerű mezőgazdaság született. A szocializmus ígérete, a jobb élet milliók számára került elérhető közelségbe. Az elmúlt 30 év mához szóló nagy tanulsága a gazdaságirányítási reform sorsa is. Az MSZMP 1968-tól azt a felismerést érvényesítette, hogy a társadalom modernizálásához új utakra van szükség, az embereket közvetlenül is érdekeltté kell tenni a nemzet jövőjének megteremtésében. A konkrét válaszokat a reform nemzeti műhelyében kellett kimunkálni, számolva szűkebb és tágabb környezetünk ellenkezésével is. A magyar reform szükségességét, alapvető döntéseinek helyességét igazolta történelmünk, ma már más nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják. (folyt.köv.)
1989. június 23., péntek 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|