|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz (1. rész)
|
1989. június 23., péntek - Mégis lesz aratási demonstráció június 29-én, Péter, Pál napján, mivel a termelők képviselői a pénteki egyeztető tanácskozáson sem tudtak megállapodásra jutni a kormány és a MÉM képviselőivel a gabona felvásárlási árának soron kívüli, 30 százalékos emelésében.
A június 19-én, a MÉM-ben átnyújtott tízpontos petícióról - amelynek egyik tétele az áremelés - újabb megbeszélést tartottak a szakminisztériumban, ahol a kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke; míg a termelőket Szegő László, a turkevei Vörös Csillag Tsz elnöke, a demonstrációt előkészítő bizottság vezetője, valamint Szabó István, a TOT elnöke és Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese képviselte. Az üzemek érdekeit figyelembevéve a bizottság továbbra is fenntartotta álláspontját és követeléseit. Ezekre a főhatóságok képviselői részletes, kimerítő válaszokat igen, ám nagyobb engedményt nem adtak, mivel a gabona felvásárlási árának viszonylag jelentős emelése egyes fontos élelmiszertermékek fogyasztói árának növelése nélkül nem volna megoldható. A mostani megbeszélésen Hütter Csaba összefoglalta az egy héttel korábban lezajlott tanácskozáson elhangzottak lényegét, ezután Szabó István, a TOT elnöke - úgy is, mint a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke - felhívta a figyelmet arra, hogy a demonstrációt nem a TOT és nem is annak elnöksége kezdeményezte, hanem az üzemek. Ám az érdekképviselet központjában egyáltalán nem bánták meg, sőt örülnek, hogy a demonstrációt fölkarolhatták és támogathatják. Véleménye szerint a június 19-i petícióátadás óta valamelyest mérséklődött a hangulat, noha az 500 igen nehéz gazdasági helyzetben lévő szövetkezet gondja mit sem változott. A gabonatermelés jövedelmezősége valamennyi gazdaság számára változatlanul olyan kicsi, hogy az ágazat egészének sorsa veszélybe kerülhet. A TOT - amennyiben az üzemek gondját soron kívül nem oldódják meg - nem is tudja, s már nem is akarja megakadályozni a kombájnosok június 29-i demonstrációját. Arra azonban ügyelnek, hogy a felvonulás kizárólag kombájnokkal, békésen folyjék, a főútvonalakon közlekedők jelentősebb zavarása nélkül. (folyt. köv.)
1989. június 23., péntek 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz (2. rész)
|
Szabó István hozzátette: már nem csupán a gabonatermelők, hanem a baromfiágazat is nehéz helyzetbe került. Költségeik jelentékeny növekedése miatt most éppen akkor csökken a termelés - a múlt év hasonló időszakához képest 16 százalékkal - , amikor a külpiac igen kedvezően alakulhatna számunkra. Ezután Szegő László fejtette ki a termelők álláspontját. Elmondta: a demonstrációval változatlanul azt akarják jelezni, hogy az egész agrárágazat valódi veszélyben van, és ennek végkifejletét kívánják megelőzni. Olyan gabonaáremelést azonban ők sem akarnak elérni, amely a lakosság anyagi helyzetét súlyosbítja, mindössze abból a többletjövedelemből kívánnak részesedni, amelyet az üzemek megtermelnek, de a költségvetés túlzottan nagy hányadban elvon. Éppen erre a jövedelemhányadra volna szükség az üzemek talpraállásához, a termelés sikeres folytatásához. A korábban is elhangzott ígéretet, miszerint a gabonák árait 3-4 év alatt emelik meg annyira, hogy a gazdálkodás az újratermeléshez elegendő jövedelmet hozzon, nem tudják elfogadni. Vissi Ferenc elismerte: tudják, hogy a termelők már nemcsak a gabona, hanem az egész ágazat helyzetének javítását kívánják. Ám a gabona felvásárlási árának újabb, ezúttal 30 százalékos emelése - amellett, hogy egyoldalú lépés lenne - feltétlen megkövetelné a tőkehúsok és a hústermékek árának 20-22 százalékos, a marhahús, a tej, a csirke és a kenyér árának 12-14 százalékos emelését, mivel a gabonaárak növekedése a hízlalás költségeibe is ,,begyűrűzne,,. A kormányzat előtt is világos az élelmiszergazdaság helyzete, érzik a mezőgazdasági termelők körében felgyülemlett feszültséget - mondotta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Ennek következményeként természetesnek tartotta, hogy a gazdálkodók így is kifejezést akarnak adni gondjaiknak. A legfontosabbnak jelenleg azt tartja, hogy a jónak ígérkező termés betakarításához a pénzügyi feltételek adottak, és a gabonaágazat jövedelmezőségének javításához ezek már eleve némi garanciát jelentenek. Kijelentette: a kormány nevében kötelezettséget vállal arra, hogy három év alatt megteremtik a gabonatermelés jövedelmezőségét, ezen belül gondoskodnak arról, hogy az exportból származó nyereségnek a jelenleginél nagyobb hányada jusson vissza a termelőkhöz. Véleménye szerint a bel- és a külkereskedelemben is vannak olyan tartalékok, amelyek kihasználása a termelők számára is előnyt jelenthet a jövőben. (folyt. köv.)
1989. június 23., péntek 15:20
|
Vissza »
|
|
Megegyezés hiányában békés termelői tüntetés lesz (3. rész)
|
A kormány különben konkrét lépéseket tesz ez év második felében, hogy már 1990-ben javuljon a jövedelmezőség. Megtették az előkészületeket arra, hogy a nyáron áttekintsék az élelmiszergazdaság teljes vertikumát, hiszen ez az infláció elleni sokoldalú fellépés egyik fontos eszköze lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonaár soron kívüli emelése egyébként a mezőgazdasági termelőket sem szolgálná előnyösen, mert a vele járó, elodázhatatlan élelmiszerár-emelés az amúgy is túlterhelt fogyasztókra róna újabb terheket; a vásárlóerő visszaesése esetleg már a jelenleginél is nagyobb élelmiszer-túlkínálatot okozna - hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás végén Hütter Csaba miniszter tudomásul véve, hogy a demonstrációra sor kerül, a gabonatermelők képviselőit egy újabb, őszi találkozóra hívta meg, amikor a kormány értékelésén és egyes intézkedéseinek megtételén túl lesznek, s valóban kedvező lehetőségekről számolhat majd be. Az aratók június 29-i felvonulását tehát megtartják, ez azonban a kenyérgabona betakarítását, az ígéret szerint, nem fogja hátráltatni. (MTI)
1989. június 23., péntek 15:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|