|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - Az MTI munkatársai a plenáris tárgyalás befejeztével rövid nyilatkozatokat készítettek a tárgyaláson résztvevőkkel. Szűrös Mátyástól, a plenáris politikai érdekegyeztető tárgyalások elnökétől, az Országgyűlés elnökétől arra kértek választvárhatóan miként reagálnak a képviselők arra a megállapodásra, hogy több, a júniusi ülésszakra kitűzött törvénytervezet most lekerül a napirendről.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy ez a kérdés most nagyon gyakran felmerül. Bízik az országgyűlési képviselők megértésében abban, hogy nagyvonalúan kezelik ezt a kérdést. Egyébként konzultált alkotmányjogászokkal, akik nem tartják rendkívüli esetnek, hogy egy nagyon fontos politikai fórum megállapodása alapján most egy kicsit lefékeződik a törvényhozás tempója. Lényegében arról van szó, hogy időben kitolódik néhány sarkalatos törvény napirendre tűzése. Többpárti parlament esetében természetes dolog, hogy a pártok képviselői megállapodhatnak bizonyos dolgokban a parlament munkáját illetően. Most ugyan részben parlamenten kívüli erők állapodtak meg a törvényalkotás bizonyos kérdéseiről, de mivel Magyarország átemeneti állapotba n van, gondolnunk kell arra, hogy e pártok politikai képviselői egy idő múlva bekerülnek a törvényhozásba. A mostani tárgyalások szorosan kapcsolódnak a demokratizálási folyamathoz s mindenkinek érdeke ennek elősegítése - mondta befejezésül Szűrös Mátyás. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter arról szólt: a szakértői tárgyalásokon értelmezési vita támadt akörül, hogy a törvénykezésre vonatkozó pontot miként kell érteni. Végül egyetértés született abban, hogy semmiféle sarkalatos törvényt nem lehet az Országgyűlés elé terjeszteni anélkül, hogy arról előzetesen a tárgyaló felek ne kötöttek volna megállapodást. Ez azt is jelenti, hogy egyik tárgyalófél sem fog egyoldalú és az eddigi megállapodásokat megszegő kezdeményezést tenni sem a törvényhozásban, sem másutt. Mivel az értelmezési vitában végül tisztázott helyzet alakult ki, ezért bizakodó vagyok a tárgyalások jövőjét illetően - mondta végül. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (2. rész)
|
Huszár István, a Hazafias Népfront OT elnök-főtitkára a harmadik oldal nevében szintén optimistán nyilatkozott. Mint mondta, kellemes meglepetés, hogy valamennyi tárgyaló fél toleranciát tanúsított, mindenki elfogadta a szakértői tárgyalásokon kialakított álláspontokat. Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben a tárgyalófelek makacsul feltételeket szabtak volna egymásnak, ultimátumnak nyoma sem volt, mindenki tárgyalókészségről tett tanúbizonyságot, s a legfontosabb kérdésekben már sikerült megegyezni. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal egyik képviselőjeként úgy vélekedett, hogy a szerdai plenáris ülést és a hozzá vezető megállapodásokat fordulópontnak lehet tekinteni a hatalom és az ellenzék politikai viszonyának alakulásában. Rámutatott: úgy tűnik, most először a kormány áldozatot kíván hozni azért, hogy az elszabadult törvényalkotási folyamatot összhangba hozza a politikai egyeztető tárgyalások menetével. Arra törekszik, hogy a kontroll nélküli törvénykezést leállítsa, és a törvényalkotás feltételévé a politikai megegyezést tegye. A plenáris ülésen elhangzottak arra utalnak, hogy van esély a felek közötti megállapodásra. Úgy vélte, hogy a közvetlen politikai kérdésekben erre talán előbb sor kerülhet, mint a nagyobb horderejű gazdasági témákban. Magyar Bálint elmondta: az elkövetkező napokban sikerülhet felállítani a szakértői munkabizottságokat. A szerdai plenáris ülésen is több olyan kérdés merült fel, amelyben közeledés tapasztalható a felek álláspontjában. Ugyanakkor a továbbiakban kemény tárgyalásokra kell számítani, ám ez a keménység semmiesetre sem zárja ki a korrektséget. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (3. rész)
|
Bruszt László, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal részéről nyilatkozott a gazdasági megbeszélések kilátásairól. Szerinte három témakörben a konszenzus körvonalai már megvannak. Az egyik ilyen az, hogy bár a gazdasági megbeszéléseken is megállapodásra kell törekedni, ezek azonban nem akadályozhatják meg a politikai megállapodásokat. Ez azért is fontos, mert számos olyan alapvető gazdasági kérdés van, amelyben nem lehet olyan gyorsan megoldást találni, mint például a választójogi törvényre, vagy az alkotmány módosítására. A másik lényeges dolog: egyetértés mutatkozik abban, hogy központi kérdésként a tulajdonreformot kell kezelni. Nevezetesen azt, hogy kié legyen a gyár, a föld. Meg kelll akadályozni, hogy egy szűk hatalmi elit kezébe kerüljön a tulajdon, amire a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnának. Az FSZDL ügyvivője ugyancsak lényegesnek nevezte a szociális demagógia megakadályozását. Elmondta: erre a független szakszervezetek törekedni fognak. Végezetül arról szólt, hogy a most folyó egyeztető tárgyalások nem vehetik át a kormányzati szintű kérdések megvitatását. A napi kormányzati feladatok körébe tartozó kérdésekben legfeljebb csak véleményegyeztetésre kerülhet sor - hangsúlyozta Bruszt László. (MTI)
1989. június 21., szerda 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|