|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Hazánkban is árusítják a Lettre Internationale-t (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - Az európai összetartozás gondolatát, az egymásra utaltság eszméjét hirdető folyóirattal bővül a napokban a magyar piacon kapható sajtótermékek palettája: hazánkban is megkezdik a Lettre Internationale című politikai-kulturális folyóirat terjesztését. A Párizsban, Nyugat-Berlinben, Rómában és Barcelonában szerkesztett, franciául, németül, olaszul és spanyolul kiadott, negyedévenként megjelenő lapot szerdán a Téka Könyvértékesítő Vállalat központjában mutatták be a sajtó képviselőinek.
Drucker Tibor, a Téka igazgatója beszámolt arról, hogy a Kultúra Külkereskedelmi Vállalattal közösen vállalkoztak a nemzetközi hírű folyóirat terjesztésére. Elképzeléseik szerint Budapesten két helyen: a Könyvtárosok Áruházában és az Illyés Gyula Könyvesboltban árusítják példányonként 70 forintért a lapokat, s a számokra ugyanott fizethetnek elő - évi 240 forintért - az érdeklődők. A hazai szellemi élet több más központjába is eljuttatják: egyelőre Győrben, Sopronban, Pécsett, Szegeden és Miskolcon lehet majd megvásárolni a folyóiratot, s valamennyi számot megküldik a könyvtáraknak is. Mind a négy nyelvű kiadványt terjesztik, tekintettel azonban arra, hogy a magyar olvasók leginkább a német nyelvet ismerik, ebből a változatból árusítanak a legtöbbet. A folyóirat törekvéseit és szerkesztési elveit Antonin Liehm, a négy kiadás közös főszerkesztője vázolta fel. A Párizsban élő cseh kritikus és esztéta szólt arról, hogy a lap születésénél komoly szerepet játszott saját prágai tapasztalata. 1961 és 1969 között a Literárni Listy című lap szerkesztője volt, s már akkor tudatosult benne: kapcsolatot kell teremteni a cseh és az európai kultúra között. A ,,határ másik oldaláról,, szemlélve pedig rádöbbent, hogy a többi európai országban hasonló problémákkal küzdenek, azaz saját kulturális hagyományaikba bezárva nem ismerik kellőképpen más országok értékeit. Ezt felismerve a folyóirat létrehozásával mintegy kihívást intézett a provincializmus ellen. Véleménye szerint a kis népeknek - helyzetükből adódóan - méginkább nyitottaknak kell lenniük Európa és a világ kultúrája felé. Az utóbbi időben felerősödött a sok évszázados európai összetartozás gondolata, az a felismerés, hogy a nemzeti különbözőségek ellenére is összeköt bennünket közös múltunk - folytatta a főszerkesztő. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 14:53
|
Vissza »
|
|
Hazánkban is árusítják a Lettre Internationale-t (2. rész)
|
Ez az elv tükröződik a lap szerkesztésében is, hiszen más-más országból származó, különböző nézeteket valló írók, költők, publicisták ütköztethetik véleményüket ugyanannak a lapnak a hasábjain. A Lettre Internationale egyébként nem kimondottan irodalmi folyóirat, témaválasztása kiterjed a politika, a filozófia, a humán tudományok, a művészetek minden ágára. A négy nyelven megjelenő kiadványok pedig sem tartalmukban, sem külalakjukban nem teljesen azonosak; egységüket az európaiság gondolata szavatolja. A lap hasábjain magyar szerzők is publikálnak. Közülük Eörsi István, Esterházy Péter, Hanák Péter, Mészöly Miklós és Radnóti Sándor a tájékoztató résztvevőjeként kifejezte reményét, hogy magyar szerkesztésben is megjelenhet a nemzetköziséget valló folyóirat. Antonin Liehm az MTI kérdésére, miszerint lát-e lehetőséget a magyar változat megjelenésére, elmondta: már tárgyalásokat folytatnak erről. Véleménye szerint - bár a folyóirat nem ,,könnyű olvasmány,, - jelentős érdeklődés és igény mutatkozik a magyar szám iránt. (MTI)
1989. június 21., szerda 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|