 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Kémek az NSZK-ban
|
Köln, 1989. június 17. (Deutschlandfunk, Könyvszemle) - A
németországi Szövetségi Köztársaság két szemben álló tábor közé
ékelődve a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb céltáblája.
Nem véletlenül. A nyugatnémetek ugyanis jelentős szerepet játszanak
a NATO-ban, valamint az Európai Közösségben. Gazdaságuknak
teljesítményekre képes, a tudományok és a kutatás területén a világ
élvonalában járnak.
Működési terület a Szövetségi Köztársaság. Kémkedés, szabotázs -
ezzel a címmel jelent meg Friedrich-Wilhelm Slohmann könyve, melyben
e téma jeles szakértője, a keleti titkosszolgálatok nyugatnémet
területen folytatott kémtevékenységét vizsgálja. E nem mindennapi
munkát Szabó Tamás mutatja be kedves hallgatóinknak.
Friedrich-Wilhelm Slohmann idézi könyvében a szövetségi
alkotmánybíróság definícióját, mely világosan megofgalmazza: a
kommunista titkosszolgálatok arra törekednek, hogy egy másik állam
ügyeit kifürkésszék és ily módon kapjanak átfogó képet az ország
katonai, politikai, gazdasági, szellemi és morális erejéről. Ezt a
megállapodást kiegészíti Slohmann azzal, hogy a kommunista világgal
a kémkedés alatt nem csak az információk beszerzését értik, hanem
egyúttal olyan politikai eszköznek tekintik, melyet a keleti vezetők
a nyugati demokráciák elleni harcban vetnek be.
Friedrich-Wilhelm Strohmann könyvének központi megállapítása,
hogy a németországi szövetségi köztársaság megalaítása óta a keleti
titkosszolgálatok egyik legfontosabb vadászterületének számít. Az
enyhülés, a szembenálló tömbök egymáshoz való közeledése sem
változtat ezen a tényen, mi több, a Varsói Szerződés tagállamai még
fokozzák is kémtevékenységüket. Strohmann hatalmas mennyiségű
forrásmunka, valamint számtalan könyv és folyóiratcikk alapján írta
meg e munkát. A 443 konkrét eset bemutatása nem csak érdekes
olvasmánnyá teszi a könyvet, hanem forrásjelleget is biztosít neki.
(folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|