|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Meegkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót, az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az országban? A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hivatott kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi elfogadottsága vitatott. Ugyanakkor a választásokig ezeknek a rendszeresen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál fontosabb gazdasági és politikai döntéseket. A társadalom érdeke, hogy a választásokig ne hozzuk kormányozhatatlan helyzetbe országunkat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek ebben a házban, ahol most vendégek vagyunk, már megfogalmazódtak. Segítsük az alkotmányozás évében a közhatalmi szervezetek profiltisztulását. A harmadik oldal szervezetei nem a kapkodó kormányzati intézkedések és egyes politikusok magatartásának jogos kritikáját utasítják el, hanem azt a szemléletet, amely elvont értékekből és mintákból, és nem a valós társadalmi rendszerből kiindulva bírál. Társadalmi támogatással a választásokig az Országgyűlés munkája is javítható. A lemondott képviselői helyeken - a pótképviselő mandátum esetleges megszüntetésével - versenyhelyzetben megjelenhetnek az új pártok képviselői is. Jól tudjuk, történelmünkben a kurucos mentalitás az uralkodó. Ám illúzió a többpártrendszerre való átmenettől automatikusan azt várni, hogy társadalmi és gazdasági bajaink egycsapásra orvosoltatnak. Amennyiben a belépő politikai erők visszautasítják a nem általuk előidézett válság kezelését, még nagyobb terheket hagyunk gyermekeinkre. A harmadik csapda a társadalmi fogadóképesség hiánya, a manapság sokat emlegetett csendes vagy elhallgatott többség léte. Ők ennél az asztalnál is legfeljebb távolságtartó, tiszteletbeli megfigyelőként vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási eredmény, vagy inkább eredménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunkban a bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az egy év óta ránkszakadó nyilvánosságban. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|