 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (1. rész) (OS)
|
1989. június 11., vasárnap
I.
A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való
kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása
szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló
politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a
többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők
megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és
törekvések figyelebevételét, valamennyi résztvevő megegyezési
szándékát, a bizalmat és önmérsékletet.
A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben
tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra.
Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai
kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel
oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokrációba való
átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján
valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a
nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd,
következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai
átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális
feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban
valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös
gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás
nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie
minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak.
Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki
Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt,
valamint a tárgyalásokon részt vevő a Baloldali Alternatíva
Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar
Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek
Országos Tanácsa közös delegációja, kinyilvánítják akaratukat az
érdemi politikai tárgyalások megkezdésére. Az egyenrangú tárgyaló
felek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező
elveket:
- a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen
politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a
népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok
alkotmányellenes korlátozására;
(folyt.köv)
1989. június 11., vasárnap 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (2. rész) (OS)
|
- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad
választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit
köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság
követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki;
- a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet
megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés,
erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem
rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett;
- a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos
feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és
tiszteletben tartása; továbbá a kölcsönös, előlegezett bizalom;
- az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a
kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak;
- a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának
meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló
kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell
tartani;
- a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások
kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések
és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére
vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol
közvetlen közjogi funkciókat;
- a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan
egyoldalű lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a
törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat;
- a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját
szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli,
továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére
álló politikai eszközzel biztosítja.
II.
1.) A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz
részt a politikai megállapodások kialakításában.
a.) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-,
Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a
Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő);
b.) A Magyar Szocialista Munkáspárt;
(folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (3. rész) (OS)
|
c.) Az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali
Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus
IFjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a
Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a
Szakszervezetek Országos Tanácsa.
A tárgyaláson részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik
meg a konszenzusformálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő
képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki.
A c.) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak, amelyek
bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az előkészítő munkálatok
során az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta
el, kinyilvánítják, hogy támogatják az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal konstruktív párbeszédre irányuló szándékát és
megegyezésre jutását, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni.
Az Ellenzéki Kerekasztal maga állapítja meg delegációjának
létszámát és összetételét. A c.) pontban felsorolt társadalmi
szervezetek és mozgalmak maguk döntik el nézeteik egymás közötti
egyeztetésének, valamint álláspontjuk képviseletének módját.
A résztvevő szervezetek képviselői írásos mandátummal
rendelkeznek, amely tartalmazza a megállapodások kötésére vonatkozó
jogosultságukat is. Meghatalmazásukat a plenáris ülés elnökének
mutatják be.
A tárgyalóasztal negyedik oldala a megfigyelők számára tartható
fenn. A megfigyelők esetleges észrevételeiket a tárgyalás elnökének
írásban eljuttathatják, aki erről a tárgyalófeleket tájékoztatja.
2.) A tárgyalófelek a politikai egyeztető tárgyalás napirendjére
a következő témákat tűzik:
- a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek
és szabályok meghatározása;
- a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai
feladatai.
Az egyes témakörök érdekeltségen alapuló végleges meghatározása
az érdemi tárgyalások feladata.
3.) A politikai egyeztető tárgyalás ügyrendje és munkarendje a
következő:
a.) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban
folyik. (folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház
Vadásztermében kerül sor.
A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl.
A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú
felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a
tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban
munkabizottságokat hoznak létre.
b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint
kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a
plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az
egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is
létrehozhatnak.
c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati
szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások
ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A
végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A
munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a
teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel
ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt
követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről
jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén
nyilvánosságra hozható.
d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus
elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn
és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a
megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet.
e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A
munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani
kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a
tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt
adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak
akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem
sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a
felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról
nyilatkozzanak.
f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal
összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez
tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az
értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont
szakértők díjazását.
Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (5. rész) (OS)
|
A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:
Fejti György, a Központi Bizottság titkára,
Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:
Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság),
Dr. Kövér László (Fiatal Demokraták Szövetsége),
Hardi Péter (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt),
Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt),
dr. Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum),
Varga Csaba, (Magyar Néppárt),
Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt),
Dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége),
Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,
mint megfigyelő)
A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar
Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság
és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében:
Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés)
Dr. Kukorelli István (Hazafias Népfront),
Gyurcsány Ferenc (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség),
Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége),
Soósné dr. Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa),
Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság),
Kósáné dr. Kovács Magda (Szakszervezetek Országos Tanácsa).
(OS)
1989. június 11., vasárnap 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|