|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Felhívás a magyar nemzethez (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - 1989. június 16-a: a nemzeti gyász és megemlékezés napja. E napon, Nagy Imre és vértanú társai, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzésének 31. évfordulóján, amely most ünnepélyes temetésük és politikai feltámadásuk napja lesz, mindazokra emlékezünk, akik 1956 demokratikus forradalma és nemzeti szabadságharca során életüket adták a hazáért és a szabadságért. Gyászoljuk a harcokban elesetteket, a statáriális eljárással legyilkoltakat, s a hazánkban példátlan méretű politikai megtorlás során, úgynevezett törvényes úton halálra ítélteket és kivégzetteket. Megemlékezünk valamennyi mártírról, akinek testét Budapesten és vidéken, a temetők elhanyagolt szélein és árkaiban jeltelenül hantoltak el, s rejtegették több mint három évtizeden át. Hozzátartozók és bajtársaik hosszú éveken át hiába követelték sírjaik megjelölését, hamvaik kiadását és emberhez méltó eltemetésük lehetővé tételét. Most, a rendszer mély válsága és részleges átalakulása, az összes ellenzéki erő nyomatékos követelése és a nemzetközi nyomás hatására, ez a hosszú küzdelem végre céljához közeledik. A hatóságok elvégezték a forradalom öt kivégzett vezetője holttestének exhumálását és azonosítását, minden szükséges segítséget megadnak temetésük lebonyolításához, nyilvánosságra hozták a többi kivégzett kiinduló pontként elfogadható névsorát, és ígéretet tettek arra, hogy június 16. után hozzátartozóik - amennyiben kívánják - őket is azonosíthatják, s mindenképpen méltóan eltemethetik. Addig is, amíg erre sor kerülhet, az ő maradványaikat egy üres koporsó jelképezi, melyet ugyancsak a 301-es parcellában fogunk elhantolni. A gyászszertartásra meghívjuk az összes kivégzett hozzátartozóit, s valamennyi életben maradt, börtönt és száműzetést szenvedett harcostársukat, valamint az emigrációba kényszerült magyarság képviselőit. Tisztelegni fognak a ravatalnál a különböző társadalmi és kulturális szervezetek, számos külföldi demokratikus párt és politikai szervezet küldöttei. Jelen lesznek a nemzetközi sajtó, a rádió- és televíziós állomások tudósítói. A Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban fogja közvetíteni a gyászünnepséget és a temetést. A Hősök terén, a Műcsarnok oszlopsora előtt felállítandó ravatalnál 9 órától róják le kegyeletüket a csoportok és egyének. Fél egykor kezdődik maga a gyászszertartás, amit harangzúgás fog hírül adni a fővárosnak és az egész világnak. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felhívás a magyar nemzethez (2. rész) (OS)
|
Ekkor álljon meg egy percre országszerte minden városban és faluban minden közlekedés, szólaljanak meg az autódudák, a gyárak kürtjei. És ki-ki ott, ahol éppen van, némán emlékezzen a mártírokra. A búcsúztató beszédek után a hat koporsót a rákoskeresztúri köztemetőbe viszik, ahol a hozzátartozók és meghívottak jelenlétében helyezik el a 301-es parcella földjébe - immár emberhez méltóan - végső nyugalomra. A temetés során elhangzik az 56-os kivégzettek neve, s egy-egy égő fáklya eloltása jelképezi a többnyire fiatal kioltott életeket. A lelkipásztorok közös fohászt mondanak, s beszentelik a sírokat. Végül a jövő évben felállítandó emlékmű alapkőletételére kerül sor. Arra kérjük honfitársainkat, tartsák tiszteletben a hozzátartozók kérését és a temetés zártkörű rendjét. A következő két napon, szombaton és vasárnap, mindenkinek módja lesz egy-egy szál virágot vagy mécsest helyezni a sírokra. A nemzeti gyásznapon az esti órákban a különböző felekezetek templomai gyász-istentiszteletre várják a hívőket. Sötétedéskor tegyen mindenki égő gyergyát vagy mécsest ablakába. Felhívjuk az egész ország lakosságát: tartsunk nemzeti gyászt ezen a napon Adjuk meg a végtisztességet 1956 minden mártírjának. Házainkra tűzzük ki a nemzeti és gyászlobogót, ruhánkon viseljünk fekete szalagot. Ne menjünk szárakozóhelyekre, tartózkodjunk mindenfajta vigalomtól, hangoskodástól, akárcsak a nap szelleméhez nem méltó politikai tüntetésektől, utcai demonstrációktól és konfliktusoktól is. A gyászszertartásra ne hozzon senki politikai jelszavakat tartalmazó transzparenseket, politikai szervezetek nevét hirdető táblákat Csupán nemzeti és fekete zászlót, valamint - a gyász országos jellegének kifejezésére - a városok, községek nevét jelző táblát. Legyen ez a nap egy egész tragikus korszak temetésének napja. Fegyelmezett méltósággal és egységgel fejezzük ki hűségünket 1956 forradalmához és mártírjaihoz, s képességünket egy új, emberibb korszak megnyitására. Nagy Erzsébet, Vészi János, Gimes Miklósné, ifj. Gimes Miklós, Újhelyiné dr. Haraszti Mária Losonczy Anna, Gyenes Judith, Szilágyi Józsefné Szilágyi Júlia (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felhívás a magyar nemzethez (3. rész) (OS)
|
Történelmi Igazságtétel Bizottsága Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Recski Szövetség valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság Fiatal Demokraták Szövetsége Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Republikánus Kör Szabad Demokraták Szövetsége Új Márciusi Front (A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL BIZOTTSÁGA CSAK A SZÓ SZERINTI KÖZLÉSHEZ JÁRUL HOZZÁ ) (OS)
1989. június 1., csütörtök 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|