|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország az NSZK sajtójában (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 16. kedd (MTI-tud.) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes napilap kedden vezércikkben tekintette át a Kádár János volt pártelnök politikai távozása után előállott helyzetet, illetve ezzel összefüggésben - saját és más nyugatnémet lapok korábbi jelentéseihez hasonlóan - Grósz Károly főtitkár egyre súlyosabb vezetési problémáit, a tisztsége megtartásával kapcsolatos nehézségeit.
A befolyásos konzervatív lap szerint a főtitkár azzal teljesítette hivatását, és szerzett érdemeket, hogy egy kényes időpontban megmagyarázta és biztosította is egyben Moszkvában a magyarországi belső változásokat. A kivégzett Nagy Imre miniszterelnök emlékére egy hónap múlva megtartandó gyászünnepség azonban ország-világ előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar kommunisták politikai befolyásukat hosszú távra csak abban az esetben tudják megőrizni, ha Kádár János felfogásával ellentétben nem a többségtől kívánják, hogy kövesse őket, hanem ha ők közelednek a többség óhajához. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy látja, hogy a párt éppen a temetés előtt néhány héttel nagy tehernek érezte a volt ,,tiszteletbeli,, elnököt. Kádár felmentése azonban, amelytől egyfajta megkönnyebbülést vártak, a frankfurti lap terjedelmes cikke szerint tetemesen csökkentette a főtitkár népszerűségét a Kádár-követők és a dogmatikusok körében, holott ezek támogatását is igyekezett megszerezni. A lap ezzel összefüggésben idézi fel Grósz Károlynak a Sportcsarnokban néhány hónapja elhangzott, nagy visszhangot kiváltó beszédét, amelyben a belső pluralista fejlődés némely mozzanatára utalva óvott a ,,fehérterrortól,,. Ez az újság okfejtésében azt mutatta: Grósz Károly még mindig ,,osztályharcos kategóriák foglya,, , jóllehet 1987 nyarán, miniszterelnökké történt meglepő megválasztása után figyelemre méltó tehetségről téve tanúságot igyekezett ezt elfeledtetni. Ily módon valóban nagy bizalmat is ébresztett otthon és Nyugaton egyaránt. Grósz Károly, aki a tiszteletbeli elnök előtt néhány nappal a Központi Bizottság segítségével eltávolíttatta Berecz Jánost is a PB-ből, most saját tisztségének megmentésén fáradozik. (folyt.)
1989. május 16., kedd 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország az NSZK sajtójában (2. rész)
|
Leginkább a pártelnöki funkció irányából van mitől tartania, véli a vezércikk szerzője, aki szerint most újra be kell tölteni az eredetileg Kádár János számára létesített tisztséget, és erre a posztra csakis reformer hírében álló és nem aggastyán személyiség jöhet számításba. A lap a legtöbb esélyt e tekintetben Nyers Rezső államminiszternek adja, feltételezve egyúttal, hogy az új pártelnök egy lényegesen fiatalabb embert kívánna megtétetni a jövőben - adminisztratív főtitkárnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ,,A Grósz-korszak végéhez közeledik,, című vezércikkében nagy elismeréssel ír arról, hogy a fiatal Németh Miklós, a minisztertanács elnöke, egykor Grósz Károly védence, most bebizonyította önállóságát, és egyre inkább eltér elődje politikájától. Németh a kormányt a magyarországi hatalom új központjává építette ki: először elhatárolta magát a ,,gazdasági szükségállapot,, fogalmától, másodszor kormánynyilatkozatában meghirdette a toldozás-foltozás végét, illetőleg az új politika kezdetét, majd az újjáalakított kabinet élén, az új miniszterek többségére támaszkodva bejelentette a Bős-nagymarosi beruházás felfüggesztését. Az NSZK-beli vezető konzervatív napilap meggyőződése szerint a magyar miniszterelnök tudatában van: sem ő, sem más kommunista politikus mindaddig nem lenne képes a gyorsan közeledő választások után koalícióra lépni egyetlenegy mostani ellenzéki párttal sem, ha kitartana Nagymaros mellett. Ám Grósz Károly és kormánya még tavaly októberben elkötelezte magát az építés folytatása mellett. Ha az Országgyűlés Németh óhajára két hét múlva mégis ezzel ellentétes határozatot hoz, akkor - a vezércikk szerint - a Grósz-korszak véget ér még az ősszel esedékes pártkonferencia előtt. A Stuttgarter Zeitung, Baden-Württemberg tartomány vezető napilapja kedden elsőoldalas tudósításban adta hírül a Bős-nagymarosi nagyberuházás felfüggesztésének bejelentését, és megállapította: Németh Miklós ezzel egyértelműen a nagymarosi beruházás ellenzőinek oldalára állt, akik hónapok óta ostromolják a milliárdos tervet. Az ellenzékiek által felsorakoztatott környezetvédelmi megfontolások, érvek súlya az utóbbi időben szokatlan gyorsasággal nőtt. Ezeket Németh céltudatosan kovácsolta ki meggyőző gazdaságpolitikai érveléssé, s ez megkönnyíti számára a nagymarosi vállalkozásból való kiszállást. (folyt.)
1989. május 16., kedd 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország az NSZK sajtójában (3. rész)
|
A Süddeutsche Zeitung és a Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén külön is foglalkozik a nagyberuházás felfüggesztésével, míg az előbbi újság korábban ugyancsak részletesen elemezte a Grósz Károly főtitkár belső vezetési nehézségeit is. +++
1989. május 16., kedd 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|