|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai helyzetkép
|
Politikai helyzetkép Amerika Hangja -------------------- Washington, 1989. május 15. Panoráma A Washington Timesban figyelemkeltő cikk jelent meg Budapestről, egy a magyarországi helyzetről. Címe: Soron lévő budapesti temetések. Felolvassuk a cikk magyar fordítását: Haldoklik a Magyar Szocialista Munkáspárt. Miután 1949-ben eltérítette a magyar demokratikus kormányt, az MSZMP eltörölte az emberi jogokat, szolgaian lemásolta a szovjet külpolitikát és négy évtizeden át koldussá tette az országot és a népet - a párt vezetőit kivéve. Az MSZMP gazdasági hozzá nem értése, személyes kicsinyessége és politikai elnyomása figyelemreméltóan határozott magyar egyetértéshez vezetett, amely követeli a politikai intézmények és szokások átfogó megváltoztatását. A szovjet érdekszférában általános jelenség ez a megdöbbentő hozzáállás. Az elmúlt évben a magyar Országgyűlés és a párt védnöksége alatt hatalmas politikai lépések történtek afelé, hogy az 1949-es szovjet tipusú alkotmányt a nyugati demokráciákra hasonlító alkkotmánnyal helyettesítsék. Már létre is jött az egyetértés az új alkotmány alapelveit illetően. Mindenekelőtt az emberi jogok védelme, politikai többpártrendszer, amelyben az MSZMP-nek semmiféle különleges szeerepe nincsen, a hatalom megosztása kétkamarás országgyűléssel, közvetlenül választott államelnök, független alkotmányos jogrendszer, amelynek jogában áll a kormány hatalmának korlátozása és a gyülekezés-, a szólás- és a szakszervezeti szabadság megteremtése. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
Politikai helyzetkép - 1. folyt.
|
A tervek szerint néhány hónapon belül megfogalmazzák az új alkotmányt, és a végleges változatot további viták után népszavazásra bocsátják. Az alkotmányos reformmal egyidőben a magyar Országgyűlés törvényeket hozott a szervezkedés szabadságának biztosítására. Megadta a sztrájkjogot. Kivételt tett azokkal, akik lelkiismereti okokból megtagadják a fegyverviselést és csatlakozott az ENSZ menekültügyi egyezményéhez. Készül a törvény a többpártrendszer védelmében is. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége ragaszkodik ahhoz, hogy jegyezzenek be minden pártot, amelynek programja nem ütközik a büntető törvénykönyvbe. Nyilvánosan elítélte az olyan javaslatokat, hogy egy új pártnak minimum ezer alapító tagja legyen, vagy hogy korlátozzók az új pártok külföldi pénzügyi támogatását. Az SZDSZ támadta azt a javaslatot is, hogy az MSZMP olyan kormánytámogatást kapjon, amit más pártok nem kapnak. A Független Kisgazdapárt csatlakozott az SZDSZ számos követeléséhez, és javasolta hogy az új párttörvényben foglaltassék benne: adják vissza részben, vagy teljes egészében az MSZMP által önkényesen elkobzott tulajdonokat. Az FKGP azt is követeli, hogy tiltsák meg a bíróságok, a katonaság és a rendőrség tagjainak, hogy belépjenek valamilyen politikai pártba. Sebők János vezérőrnagy áprilisban megerősítette, hogy nem fognak használni katonai erőt Magyarország radikális demokratizálódásának fékezésére. Sebők kijelentette: a történelem bebizonyította, hogy a reform elkerülhetetlen, miután mmindenkinek tudnia kell, hogy az egypártrendszer és a pártállam megbukott. Nincs egyetlen ország a világon, amely egypártrendszerben él, és nem rohan a szakadék felé. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai helyzetkép - 2. folyt.
|
Sebők vezérőrnnagy elítélte a párt magánhadseregének létezését és a párt beavatkozását a hadsereg ügyeibe. A katonaság - jelentette ki - támogatni fogja azt a politikai pártot vagy koalíciót, amely az új alkotmány érdekében az ország vezetését irányítja függetlenül attól, mi történik az MSZMP-vel. Áprilisban Pozsgay Imre államminiszter, a párt Politikai Bizottságának okos reformere angliai látogatásán kijelentette: pártolja a többpártos választások megtaartását Magyarországon. Sőt Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után Pozsgay lelkesen beszélt Thatchher szabadpiacos gazdasági kezdeményezéseiről, amelyeket a magyar reform kiindulópontjaként tett megáévá. Az MSZMP főtitkára, Grósz Károly szintén csaltakozott a politikai reformról zengő magyar kórushoz. Szükségessé válhat - mondta a múlt hónapban -, hogy ebben az évben már helyi- és országgyűlési választásokat tartsunk, ha a közvélemény ezt akarja. A szovjet glasznoszty eltörpül a magyar nyíltság mellett. A magyar kormány jogszakértő ügyvédekből álló bizottságot hozott létre, amelynek célja megvizsgálni az 1945 és 1962 között lezajlott koncepciós pereket. A bizottság feladata, hogy jogi és történelmi szempontból tekintse át ezeket a pereket, és javaslatokat tegyen: hogyan szüntessék meg a múlt törvénysértéseinek következményeit. A bizottság által felülvizsgált ügyek között szerepel az ünnepelt Mindszenty bíboros ellen megrendezett hazaárulási per is. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai helyzetkép - 3. folyt.
|
A magyar sajtó a közelmúltban részleteket közölt Mindszenty bíboros koncepciós perének tárgyalásáról, és nyilvánosságra hozta a bíboros 1956. november 3-iki beszédét, amelyet egy nappal a szovjet csapatok bevonulása előtt mondott el, s amelyben dícsérettel hangsúlyozta a forradalmár magyarok nemzeti törekvéseit. Egyidőben ezzel a magyar állami televízió hosszú interjúkat közölt Alexander Dubcekkel, a prágai tavasz reformerével, s ezzel mintegy hallgatólagos állami beleegyezést nyújtott Dubcek céljaihoz. Mihail Gorbacsov - úgy tűnik - nem kíván akadályokat gördíteni a magyar reform gyorsvonatának útjába. A múlt hónapban megkezdte csapatainak és katonai felszereléseinek visszavonását Magyarországról, sőt elküldte megbízottait a magyar alkotmány reformjáról szóló vitákra. Gorbacsov tanácsadója, Ábel Aganbegjan, a vezető szovjet közgazdász, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével, Mark Palmerrrel együtt tanulmányozta: van-e lehetőség arra, hogy szovjet-amerikai közös vállalkozásokat hozzanak létre magyar földön. Az MSZMP közelgő megsemmisülése mindezzel együtt járó fejlemény. Az új maagyar alkotmány sikeréhez elgengedhetetlen a magántulajdon erős jogi védelme, és az egyéni termelékenység és kezdeményezőkészség széles körű ösztönzése. Ha a megreformált alkotmányt azonnal üldözőbe veszik a gazdasági problémák és az egy helyben topogás, akkor a magyar demokráciának rögös lesz az újta. A magyaroknak nem szabad elhitetniük magukkal, hogy országuk sorsa hatalmas külföldi kölcsönök és segélyek beáramlásától függ. +++
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|