|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz interjú - New York Times (2.rész)
|
A tudósítás idézte Grósz Károly egy meg nem nevezett vezető munkatársát, aki arról beszélt: ,,Európának ez a része a szocialista világhoz tartozik. Ezt nem változtathatjuk meg ma és talán holnap sem - ez a realitás,,. E realitás pedig azt jelenti, hogy még a többpártrendszer körülményei között is a szocializmus mellett elkötelezett pártnak kell kormányoznia, s ilyen világos programja csak az MSZMP-nek van. ,,10-15 év múlva, két-három, a többpártrendszerben tartott normális választás után nem fenyeget majd rendszerváltozás veszélye, de 1989 májusában csak egy párt van s az elveszíthet egy választást,, , mondotta az illetékes. E tisztségviselő szerint a párt nem kívánja ,,adminisztratív eszközökkel vagy katonai erővel,, megőrízni hatalmát, hanem tárgyalásokon hasonló formulát akar kidolgozni, mint amilyen a lengyel kormány és a Szolidaritás között létrejött. A Grósz-féle vezetés nem támogatja a kétkamarás parlamentet, hanem olyan megoldást kíván javasolni az ellenzéknek, amelyben a kommunista párt, legalábbis az első választáson, elegendő képviselővel rendelkezik ahhoz, hogy megakadályozza nem-kommunista kormány alakulását. Az első választások nem lennének ,,igazi,, választások, céljuk az lenne, hogy megőrízzék a stabilitást egy parlamenti ciklus idejére. Az illetékes szerint az első ,,igazi,, választásokat legkorábban 1994-95-ben tartanák. Az MSZMP egyébként bizonyos abban, hogy az idén, vagy jövőre rendezendő választáson megkapja a szavazatok 40-45 százalékát. A vezetés az NSZK parlamentjéhez hasonló, arányos választási rendszert támogat, amelyben a szavazatok egy része az egyes jelöltekre, a fennmaradó rész a pártlistákra jut. Henry Kamm, a lap budapesti tudósítója, az interjú készítője terjedelmes helyzetképében hangoztatja: a lehetőség, hogy Magyarországon többpárti, demokratikusabb társadalom, szabadabb gazdaság alakul ki, ,,lelkesíti azokat, akik számára a véleménynyilvánítás szabadsága mindennél fontosabb, de nem lelkesíti a többséget, amelyet jobban foglalkoztatnak a gazdasági nehézségek.,, ,,A magyarok többsége számára a fő gond az állandóan csökkenő életszinvonal. Nekik a +reform+ folyton hallható jelszava főleg azt jelenti, hogy vége az állami támogatásoknak, ami munkanélküliséget és magasabb árakat jelent.,, ...,,annak ellenére, hogy mélyreható változások mennek végbe, a közvélemény közönyös, kevés van abból a lelkesedésből, ami a népi mozgalmakat 1956-ban itt és Lengyelországban, a prágai tavasz idején, vagy 1980-81 Lengyelországában jellemezte,,. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|