|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Felelős tisztségek
|
Felelős tisztségek SZER ------------------ München, 1989. május 15. Magyar híradó Budapesti külső munkatársunk, Gadó György most az úgynevezett felelős tisztségekről, illetve a felelős tisztségek viselőiről elmélkedik Budapestről küldött kommentárjában: - Ha Kiss Pétert megteszik öt ember főnökének, akkor méltán figyelmeztetik: felelős tisztséget kap. Ha Nagy Pálra a közvagyonból 100 ezer forintot bíznak, ő is tudatában lehet a felelősségének. Az ilyen jellegű fellelősség nyilvánvalóan megnöveszik akkor, ha a beosztottak száma, vagy a szóban forgó közvagyon nagyobb. És ha Kiss vagy Nagy fizetésemlést igényel, jogosan mondja, hogy a nagyobb felelősséggel nagyobb fizetésnek is kell járnia. Úgy látszik azonban, a hatáskörök bővülésével a felelősség is csak bizonyos határig tart lépést. Ha már sokmilliós vagyont, vagy éppen egy országot bíznak valakire, akkor talán már el is lehet tekinteni a felelősségtől. Persze jól tudom, hogy különbséget kell tenni a büntetőjogi és a politikai felelősség között, és ha mondjuk egy nagy vállalat vezetője vagy egy miniszter nem lopott, nem sikkasztott, mindössze csak rosszul vezetette a gyárait vagy a szakterületét, akkor büntetőjogi felelősségrevonásnak nincs helye. Viszont abba sem lehet belemenni, hogy az illető még éveig próbálkozzék eleget tenni egy olyan feladatnak, amire már alkalmatlannak bizonyult. Elfogadhatatlan, hogy bukott gazdasági vezetők vagy miniszterek alá újabb és újabb kipárnázott székeket toljanak, elébük újabb és újabb íróasztalt állítsanak - aki a lovat nem tudta megülni, szálljon le róla, főleg a magas lóról (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
Felelős tisztségek - 1. folyt.
|
Nem érthetünk tehát egyet Grósz Károllyal, aki május elsején kijelentette, hogy nem személyes felelősöket keresünk a múlt hibáiért, hanem intézményes garanciákat akarunk a hibák megismétlődése ellen. Nos, amennyire szükség van intézményes biztosítékokra is, annyira kétségtelen, hogy a hibák nem hogy maguktól ismétlődnek, hanem valaki ismétli, vagy szeretné megismételni őket. Tökéletesen jogos az olyan követelés is, hogy például ne tölthessen be tovább vezető köztisztséget az a Korom Mihály, aki előbb a forradalmat követő megtorlásban, majd az igazságszolgáltalásnak a pártgyeplője mozgatásában játszott kimagasló szerepet. Grósz Károly álláspontjával szemben igenis meg kell keresnünk a személyi felelősöket. Ez a közerkölcs elleni követelmény. Hitele sincs az olyan politikának - legyen bármennyire új és tisztességes -, amelyet egy bukott politika lejáratott emberei próbálnának megvalósítani. Nagyon egyetértek a Magyar Függetlenségi Pártnak azzal a kezdeményezésével, hogy nemzeti megbékélési és elszámoltatási bizottság vizsgálja felül a hatalom politikai támaszát képező szervezetek vagyoni viszonyait és vezetőik felelősségét. A nemzetnek joga van megtudni, kik miatt jutottunk a mai állapotok közé. Magam is fontosnak tartom azonban, hogy a nemzeti megbékélés az elszámoltatással együttjárjon. Nem kívánunk boszorkány-üldözést, lenyakazásokat és vérbíráságokat. Azt hiszem, egyet lehet érteni a Szabad Demokraták Szövetségének azzal a programban is kimondott elgondolásával, hogy a független politikai szervezeteknek vállalniuk kell: választási győzelmük esetén sem kezdeményezik és nem támogatják, hogy eddigi politikai tevékenységéért, döntéseiért bárkit jogilag felelősségre vonjanak. +++
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|