|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
|
1989. május 14., vasárnap - Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke május 13-án, lengyelországi látogatása előtt exkluzív interjút adott az Országgyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú legfontosabb részeit.
A miniszterelnök ismételten rámutatott: a Kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bős-nagymarosi építkezést. A parlament legközelebbi, május 31-i ülésén a kormány felhatalmazást kér a leállítással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyalni kíván a csehszlovák illetékesekkel az államközi szerződés módosításának következményeiről, illetve az osztrák pénzintézetekkel a leállítás pénzügyi összefüggéseiről. Július 31-ig részletesen megvizsgálja a leállítás ökológiai, szeizmikus és egyéb környezeti következményeit. Ezek után beszámol a parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Országgyűlés dönt a leállítás kérdésében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor népszavazást javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolatban is Németh Miklós véleményét kérte, hogy a nemzetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Kádár-korszak legkritikusabb értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. - Itt volt az ideje - válaszolta Németh Miklós - a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőképessége szempontjából értékeltem a cselekvés reális lehetőségeit. - Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé a kormány gondjait. Persze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknek a hibája, hanem azoké, akik annak idején a helyzetről nem tájékoztatták őket. - Napjainkra egyértelműen kiderült a szocializmus-modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül, és mindezek következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javítgatása nem oldaná meg, hanem csak elmélyítené az alapproblémákat. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (2. rész)
|
Ez törvényszerűen társadalmi ellenállást vált ki, ami ideológiai-hatalmi kényszerrel sem fojtható el - Túlzás nélkül állíthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szituációba kerültünk: hallatlanul súlyos örökséggel - hatalmas adóssággal, értékválsággal, krónikus társadalmi feszültségekkel - terhelten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság kiépítését és egy valódi demokráciába való békés átmenetet. Ennek megoldására átvehető történelmi recept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre, amelyet külső hatalmak írnak fel számunkra. Ebbe eddig mindig belebetegedtünk. Utunkat most szabadon választhatjuk. Saját nemzeti értékeinkre, kulturális hagyományainkra, történelmünk tapasztalataira támaszkodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét garantáló formációt. Ön ördögi tervről beszélt, amelynek lényege, idézem ,,a reformeszméket úgy lejáratni az emberek előtt, hogy a reformoktól való elfordulást fedezet nélküli életszínvonal-emeléssel jutalmazzák,,. Fennáll ennek a veszélye most is? - Egy dolog miatt biztosan nem: az eladósodás jelenlegi mértéke ugyanis egy ilyen kalandor vállalkozást nem tesz lehetővé. De megfigyelhető, hogy a reformokat ellenző, konzervatív erők most is az életszínvonal emelését sürgetik és a szociális demagógia fegyvereit forgatják. Nekünk is fáj, ami a magyar társadalomnak fáj, de nem üres szavakkal akarunk segíteni. A párt és a kormány megváltozott viszonyával, a formálódó-alakuló többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy még nem koalíciós korszakról van szó. - A koalíciós korszak egyik alapvető ismérve - mint mondotta - a többpártrendszer. Jelenleg a különböző politikai szerveződések kezdeti stádiumban vannak. Programjaikat, tevékenységük karakterét, társadalmi és politikai kapcsolataikat tekintve még nem tekinthetők érett politikai szervezeteknek. - Ez természetes, hiszen a koalíciós időszakba történő átmenet csak többéves folyamat lehet. - A helyzet kulcskérdése, hogy a formálódó-alakuló többpártrendszer mesterséges képződmény lesz-e vagy pedig a jelenleginél jobban kifejezi majd a társadalomban meglévő érdekkülönbségeket. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:26
|
Vissza »
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (3. rész)
|
- Ma ez még nem dőlt el. Fennáll a nép háta mögötti alkudozás veszélye is. Tényleges előrelépés akkor lesz - nekem legalábbis ez a meggyőződésem -, ha a hatalomban történő osztozkodás nem a nép feletti alkufolyamatokban dől el, és a politikai pártok először valóságos társadalmi támogatással, a népért végzett munkával hitelesítik magukat. - Eddig is törekedtem a különböző politikai erők bevonására. Ez eddig megmaradt a konzultációk szintjén. A kormány mostani felállásában kész arra, hogy különböző - összkormányzati és miniszteriális szinteken - lehetőséget kínáljon az érdemi munkába történő bekapcsolódásra, részvételre. Várhatók-e további személyi változások? - Miniszterelnökké választásomkor is azt mondtam, hogy csak a munkakapcsolatokban szerzett tapasztalatok alapján kezdeményezek személyi változásokat. Most is ezt mondom. Nagy munka áll előttünk. Nagyon nehéz szakaszon kell átjutnunk. Mindenkinek a munkájára számítok, azzal szemben magas szakmai és politikai követelményeket támasztok. Aki bírja a munkát, az megmarad. Aki nem, ott cserét kezdeményezek. A személyi változásokon túlmenően szó volt szervezeti átalakításokról is. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésének terve nemcsak a parlamentben, hanem a hazai és a nemzetközi közvéleményben is feltűnést keltett. Mi áll a bejelentés hátterében? - Vitathatatlan tény, hogy az Országgyűlés és a kormány egyik nagy közös vállalkozása a demokratikus jogállam, az emberi, állampolgári jogok maradéktalan érvényesítése. Ezek sorában a kormány nagy fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és vallásszabadságnak. Készül és még ebben az esztendőben a tisztelt Ház elé kerül az a törvény, amely ennek az alapvető emberi jognak garantálására hivatott. Már a törvény irányelvei is széles körű - elsősorban egyházi, felekezeti vezetőket, gyakorló lelkipásztorokat, társadalmi szervezeteket, minisztériumokat érintő - egyeztetés során alakultak ki. A törvény szövegére tett javaslatot pedig természetesen a legszélesebb nyilvánosság elé bocsátjuk. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 17:29
|
Vissza »
|
|
Németh Miklós nyilatkozata (4. rész)
|
- Egyházpolitikánk fontos törekvése, hogy az állam és az egyházak szétválasztásával biztosítsuk az egyházak teljes önállóságát és függetlenségét, korlátozásoktól mentes szabad működésüket, s az így megalapozott egyenrangú partneri viszonyra építve tovább fejlesszük sokoldalú együttműködésünket. Ezzel összhangban meg kell szüntetnünk azokat a hatósági jogköröket és az olyan államigazgatási eszközök alkalmazását, amelyek az egyházak belső életébe való beavatkozást, autonómiájuk megsértését, esetenként szabályozás helyett korlátozást jelenthetnek. Hogyan szervezhetnék meg a hívők mint állampolgárok a maguk érdekeinek közéleti érvényesítését? - Hazánkban ma megoldatlan az egyházak, felekezetek (mint intézmények), és a vallásos állampolgárok hitükből fakadó érdekeinek képviselete és érvényesítése. Kívánatos, hogy az említett intézményi és állampolgári érdekek megjelenjenek közéletünkben, és minél közvetlenebb hatást gyakoroljanak a törvényhozó és végrehajtó hatalomra. Javasoljuk, hogy érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekérvényesítő, tanácsadó, koordináló szerepkörrel jöjjön létre egy Országos Vallásügyi Tanács. Pontos hatás- és feladatkörére, működési rendjére, összetételére a magyarországi egyházak, felekezetek, vallásos egyesületek vezetőivel történő körültekintő egyeztetés után teszünk javaslatot. Ön Nagymarosról mint egy elavult gazdasági modellről és egy meghaladásra ítélt döntési rendszer szimbólumáról beszélt. Hogyan foglal majd állást a Bős-Nagymaros kérdésében a közelgő kormányülésen? - Nagy vita lesz. Valószínű több fordulóban. Nemzetközi egyeztetés is szükséges. A körülmények mérlegelésében még nem jutottam végső következtetésre, de egyet kijelenthetek: ha ez a következtetés a leállítás lesz, akkor azt is vállalom. (MTI)
1989. május 14., vasárnap 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|