 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az ÁEH végnapjai - 1. folyt.
|
Az Egyházügyi Hivatal élére 1971-ben kinevezett Miklós Imre
ravasz taktikusnak bizonyult. Politikai patrónus rendszert épített
ki, s ennek keretében a rezsimmel való egyre szorosabb
együttműködésbe vonta be az állam jóváhagyását élvező egyházi
vezetőket, akiket annak biztosítására használt fel, hogy az általuk
képviselt felekezetek tevékenysége és ideológiája összhangban
maradjon a párt politikájával. Ennek fejében az Egyházügyi Hivatal
időről-időre apróbb engedményeket tett az egyházaknak.
A 70-es években ez a megközelítés a kis lépések politikájaként
vált ismeretessé az állam és egyházak viszonylatában. Ezzel sikerült
elérni a kivánt hatást. Egyrészt csökkent az állam és az egyházak
közötti feszültség, ugyanakkor megfosztotta az egyházakat azoktól a
létfontosságú eszközöktől, amelyekkel visszájára fordíthatták volna
az 1956 utáni magyar társadalmat jellemző folyamatot, nevezetesen: a
vallásos hit és a vallásgyakorlat terén bekövetkezett éles
hanyatlást.
Miklós Imre vezetése alatt az Egyházügyi Hivatal még akkor is
szigorú ellenőrzést gyakorolt az egyházak tevékenysége fölött,
amikor az állam már enyhíteni kezdte befolyását a kulturális élet
más területein. A totalitárius marxista-leninista rendszer
felbomlása alól azonban az Állami Egyházügyi Hivatal sem vonhatta ki
magát mindörökké. Hatáskörét nagyban aláásta, hogy 1988-ban az
akkori miniszterelnök, Grósz Károly személyesen találkozott egyházi
vezetőkkel, akiknek jelentős engedményeket tett. Tovább gyengült az
egyházi hivatal poziciója, mivel kikerültek a hatalomból a
keményvonalas agitprop patrónusai, Boross Sándor és Lakatos Ernő. A
közelmúltban kibukott az MSZMP Politikai Bizottságából Berecz János
is, és végül idén május elsején közel négy évtized után menesztették
magát Miklós Imrét is. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|