 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az új miniszterek sajtókonferenciája (2. rész)
|
Horn Gyula három pontban összegezte terveit. Az eddig is
sikerágazatnak számító külpolitikának maximálisan ki kell aknáznia a
nemzeti adottságainkban rejlő lehetőségeket; világszerte bizalmat
kell keltenie a magyar reformtörekvések iránt; az ország
fennmaradása érdekében minden nap késznek kell lennie a megújulásra.
Glatz Ferenc a magyar művelődéspolitika új helyének kijelölését
tartotta elsődleges feladatának. Szorgalmazta az 1949-ben kialakult
kultúrpolitikai intézményrendszer elavult elemeinek lebontását; a
művészeti, irodalmi élet centralizált mechanizmusainak
kiküszöbölését, s ehelyett egy ,,szürkeállomány-menedzselés,,
meghonosítását. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági, társadalmi,
erkölcsi válság jórészt a magyar munkaerő értékének hanyatlására
vezethető vissza. ,,Ha ezt nem állítjuk meg az 1990-es évekre, akkor
a legkedvezőbb hitelek sem segítenek az ország gazdaságán.,, Ezért
például szükségessé vált az iskolarendszer célirányos, radikális
felülvizsgálata. Tudomásul kell venni azt is, hogy a
kultúr-külpolitika az az intézményrendszer, amely Magyarországot
szervesen beillesztheti az 1990-es évek Europájába.
Horváth Ferenc a piaci feltételek között fejlődő ipar
jelentőségét hangsúlyozta. A tárca kiemelt feladatai közé sorolta ,
hogy olyan gazdasági körülményeket teremtsenek, amelyek segítenek
megőrizni, illetve serkenteni a vállalkozási készséget hazánkban.
Hütter Csaba fontosnak tartotta az új agrárpolitika
kimunkálását. Hangoztatta: a tárca élén arra fog törekedni, hogy
ebbe a folyamatba az alternatív szervezeteket is bevonják. Az ágazat
fejlesztésében azt kell szem előtt tartani, hogy az
élelmiszergazdaság ne pusztán stabilizáló, hanem dinamizáló
tényezője is legyen a magyar gazdaságnak. Álláspontja szerint a
mezőgazdaság az ország iparosításából is tevékenyen kiveheti részét.
Többen érdeklődtek egy esetleges koalíciós kormányzati forma
kialakításának lehetőségéről. Németh Miklós ezzel kapcsolatban úgy
foglalt állást: ma a helyzet nem kedvez a koalíciónak. Jelenleg az
tűnik a legfontosabbnak, hogy az MSZMP és az újonnan formálódó
pártok, politikai szervezetek ne a nép feje fölött, a nép ellenében
tárgyaljanak, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt. Ami a
kormány ezzel kapcsolatos tevékenységét illeti, leszögezte: a
Minisztertanács a reformok elkötelezettje. Arra törekszik, hogy azok
politikai, jogi, intézményi és anyagi feltételeit egyaránt
biztosítsa. Ha eljön az ideje, a kormány is bekapcsolódik a
párbeszéd e folyamatába. Addig azonban nem lehet a kormányt
felcserélni a pártokkal. Utalt arra is, hogy a kormány az esetleges
választásoktól függetlenül végzi cselekvési programjának
kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|