 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az új miniszterek életrajzai (1. rész)
|
1989. május 10., szerda -
Dr. Békesi László pénzügyminiszter 1942-ben született Győrött.
-----------------
Diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg, 1971-ben egyetemi
doktori címet kapott. Szakmai pályafutását a közigazgatásban kezdte;
különböző községi és járási tanácsoknál dolgozott, majd a Pest
Megyei Tanácshoz, onnan pedig a Budapest Főváros Tanácsához került;
1975 és 1981 között a Fővárosi Tanács elnökhelyettese volt. Ezután a
főváros pártbizottságának titkáraként tevékenykedett, s 1985 óta
pénzügyminiszter-helyettes. Az utóbbi 20 évben rendszeresen
publikált, főleg pénzügyi és közgazdasági témájú tanulmányokat.
Tagja az MSZMP-nek; nős és egy gyermeke van.
Glatz Ferenc művelődési miniszter 1941-ben született Csepelen.
------------
Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte meg.
Titkárként dolgozott a Századok szerkesztőségében, s ott jelentek
meg első tanulmányai. 1968 óta dolgozik az MTA Történettudományi
Intézetében, ahol 1986-ban tudományos igazgatóhelyettessé, majd
igazgatóvá nevezték ki. Emellett a Történelmi Szemle egyik
szerkesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szerkesztője a
História című folyóiratnak. Tanulmányaiban a XIX-XX. századi magyar
és európai kultúrtörténetet vizsgálta. Szerepet vállalt a
közművelődési, valamint az oktatási törvény előkészítésében. Több
országban ösztöndíjasként tanulmányozta az európai kultúra és
kultúrtörténet összefüggéseit, s erről tanulmányokat is publikált,
s megszerezte a történelemtudomány kandidátusa címet. Több idegen
nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja; nős, két gyermeke van.
Horn Gyula külügyminiszter 1932-ben Budapesten született.
----------
Felsőfokú iskolai tanulmányait a Szovjetunióban, Rosztovban végezte,
ott szerzett pénzügyi, közgazdasági végezettséget. Pályájának
kezdetén a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a
Külügyminisztérium állományába került. A 60-as évek elején Szófiában
és Belgrádban diplomataként teljesített szolgálatot, ezt követően
több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa,
osztályvezető-helyettese, majd vezetője volt. 1985 óta
külügyminisztériumi államtitkár. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|