 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
Szükség volt arra is, hogy a kormányzat módosuló szerepéhez
igazodóan a kellő szakmai felkészültség mellett politizáló alkatú,
más erőkkel párbeszédre képes, a társadalmi nyilvánosság és
politikai közélet fórumain is szerepelni tudó személyekkel erősödjön
a Minisztertanács. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több
intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé
terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt
válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új
összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is
meglegyen a nélkülözhetetlen egység. További szempont volt, hogy
megfelelő személyi feltételekkel tudjuk kialakítani a modellváltás
több évre szóló stratégiáját és az abból fakadó teendőket.
Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati
stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az
Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű
minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról
van-e szó?
- Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka
jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő
változások tettek szükségessé - szögezte le.
- Ebben az évben nagy mértékben megnövekedett a kormány elé
kerülő ügyek, döntések, határozatok száma. A korábbi időszakhoz
képest nagyságrendileg több törvényt készítünk, illetve készítettünk
elő. Ez rendkívül feszített munkatempót jelentett. A számszerű
növekedés mellett a kormányzati munka jellege is megváltozott. Ez a
kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű
végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen
értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a Parlament
viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben
párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre
korlátozódott. A kormány tevékenységében a ,,lehető legkevesebb
nyilvánosság,, elve érvényesült. Az ülésekről formális kommünikék
jelentek meg, a Minisztertanács határozatainak túlnyomó többsége
csak egészen szűk körben vált ismertté. A kényes témákban a kormány
helyett kormánybizottságok döntöttek. A kormány ezidőben az
Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek
sem fogadta el.
Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren
változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan
megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja.
(folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|