 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Kádár János eltávolítása - 2. folyt.
|
A 77 éves volt vezető jelenléte a Központi Bizottság számára
kínosnak bizonyult. Április 12-ikén például Grósz Károly minden
félbeszakítási kísérlete ellenére vagy 76 percen keresztül
össze-vissza beszélt. Nyilvánvalóan nemcsak fizikai, de szellemi
képességei is alaposan megromlottak.
Jassó Mihály, a budapesti pórtbizottság elnöke(sic
) szerint az
orvosok arra ösztönözték Kádárt, vegyen ki hosszabb vakációt és
utazzék el, például a Szovjetunió-beli Krímbe. Kádár azonban a
hasonló száműzetésbe küldött elődje, Rókosi Mátyás 1971-ben
bekövetkezett Szovjetunió-beli halálára gondolva - és állítólag
rettegve - inkább az otthon maradást választotta.
De a kádári alkonyatban nemcsak Rákosi szelleme kisért. Az
ötvenes évek történetét egyre inkább feltáró magyar sajtó rávilágít
Kádár szerepére saját elvtársainak meggyilkolásában. A Magyar Hírlap
szombaton a leghíresebb kirakatper, Rajk László ügyének részleteivel
és Kádár felelőségével foglalkozott. Egyre több, mindeddig
láthatatlannak bizonyult vérfolt borítja a hosszú pályafutással
büszkélkedhető politikus kezét.
A Washington Post szerint azonban Grósz Károly is nehéz
helyzetbe került. Úgy tünik, a gazdasági szükségállapotok
kihirdetését jósoló megjegyzése bizonyult az utolsó cseppnek
kollégái poharában.
A hétvégén két helyi pártértekezleten is nyíltan sürgették
eltávolítását. Győrben a párttagok mindeddig példátlan módon úgy
döntöttek, még tagsági díjat sem fizetnek, míg a reformok mellett
elkötelezett vezetőség nem veszi át az MSZMP irányítását. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|